Özönlenek az új lakosok a budapesti agglomerációba
Csak Érden 800 fővel nőtt a lélekszám tavaly óta, de Szigetszentmiklóson és Veresegyházán is több százzal többen élnek, mint egy éve.
Csak Érden 800 fővel nőtt a lélekszám tavaly óta, de Szigetszentmiklóson és Veresegyházán is több százzal többen élnek, mint egy éve.
Hónapokig izgalom uralta a fővároshoz közeli Szada közéletét, mert egy vállalkozó gokartpályát álmodott nem messze a falutól. Ráadásul tervéről nem sokan tudtak. Aztán megindult az adok-kapok, a dolog pedig ott tart, hogy az önkormányzat elutasította Körmöczi Csaba elképzelését.
Mit gondol, melyik városba költöznek a legtöbben Budapest agglomerációjában?
De még így is megfizethetőbbek a belvárosi és a budai kerületeknél.
Új zónabérletet is bevezetnek.
A legjobb az egészben, hogy az anyagot összeállítók nemcsak a problémákat, hanem a lehetséges megoldásokat is vázolják.
Még mindig olcsóbban lehet lakást vagy házat bérelni Budapest agglomerációjában, mint a központi kerületekben, de a különbség csökkenőben van, mert egyre nagyobb a kereslet a fővároshoz közeli, jó közlekedésű településeken – derül ki az Otthontérkép.hu friss összefoglalójából.
Kezdődik a tanév, mindenki visszatért szabadságról, a BKK is átáll sűrűbb forgalomra, az útfelújítások javarésze azonban még tart. Csoda történik, és mégis minden működik a közlekedésben, vagy itt a káosz, a dühöngés, a reménytelen dugó és a késés? - tettük fel a kérdést. A csoda elmaradt, sok helyen alakultak ki kisebb-nagyobb dugók.
Emelt otthonteremtési támogatást ígér a kormány szeptembertől a kistelepüléseken. Az 5 ezer lakosnál kisebb falvak reménykedhetnek, hogy az emelt csoknak köszönhetően felpezsdül majd náluk az élet. A polgármesterek egyik szeme sír, a másik nevet a hír hallatán.
Két napja jelentették be, hogy az 5 ezer főnél kisebb településeken magasabb lesz a csok összege. Újlakáspiac, társasházi fejlesztések hiányában most az ottani telektulajdonosok számíthatnak fokozottabb érdeklődésre. Ha emelik a telekárakat, „elveszhet” a megemelt csok egy része.
Míg régen teljesen általános volt Budapesten is, hogy családok vágtak bele házépítésbe, és maguk szervezték vagy épp kivitelezték a munkát, mára gyakorlatilag eltűntek az ingatlanpiacról.
A főváros egyre növekvő ingatlanárai után az agglomerációs települések népszerűsége és áremelkedése is rohamtempóban nőtt az elmúlt időszakban. De hol húzódik a fővárosba ingázás határa, és hogyan alakul a második agglomerációs körzet ingatlanpiaca?
Agglomerációs panelre hajtanak a vevők.
Úgy tűnik, az elmúlt évek ingatlanár-emelkedése miatt a vásárlók egyre inkább az olcsó lakásokat keresik, a KSH szerint ez az oka a kistelepülések megélénkülő forgalmának is. De mit tapasztalnak most Budapesten az ingatlanközvetítő szakemberek? Mi jelent kiutat a vevőknek a magas árak elől?
Egy szennyvíztisztító is lehet szép, környezetbarát, illatos. A nehéz az ügyben az, hogy erről meg kell győzni a múltban rekedt megrendelőket. Egy ferencvárosi cég azonban hisz a jövőben.
Nem szeretünk 20 évnél gyakrabban költözni.
Élénkítette az agglomeráció lakáspiacát a fővárosi drágulás.
Három éve csökken folyamatosan Budapest lélekszáma: 2016–2017-ben 3-3 ezerrel, tavaly csaknem 6 ezerrel többen hagyták el a fővárost, mint ahányan beköltöztek oda. A vándorbotot ragadók többsége hagyományosan a központi agglomerációban kezd új életet, a főváros „szoknyájához” tartozó 80 településen másfél évtizede 738 ezren, tavaly már több mint 850 ezren éltek.
Felfedezték maguknak az üdülőövezeteket és zártkerteket a nagyvárosok megdrágult lakáspiacáról kiszoruló kispénzű vevők. Még Budapest környékén is lehet 5 millió forint alatt lakható vagy azzá tehető ingatlant vásárolni.