Szijjártó Péter elérte az első nagy sikert a Magyarországra hozott kínai gigaberuházásokkal: olvasóink szerint az akkumulátorgyárak még az (egy számjegyű) inflációnál is nagyobb hatással voltak a közbeszédre. A bronzot a mesterséges intelligencia viheti haza.
Ellenben rengeteg raktár igen.
Mégpedig azért nem, mert a német gyárnál se volt ilyen.
A város polgármesterét ősszel kereste meg a HIPA, hogy 2028-ra akkucellákat gyártó beruházás lehetne a város mellett. Nem kértek belőle.
A kaliforniai Salton-tó alatt hatalmas lítiumtartalék fekszik, ez már biztos. Kérdések csak a bányászati módszerekkel kapcsolatban vannak.
Számottevő működőtőke érkezik már Kelet-Ázsiából, csakhogy kevés hozzáadott értékű gyártási folyamatokat hoznak ide, ami 10 éve még jó lett volna, mostanra azonban már késő.
Eddig is voltak viták a beruházás körül, legutóbb egy közmeghallgatás fordult abszurdba miatta.
Ahhoz, hogy egyáltalán a népszavazást meg lehessen tartani, előbb még kétszázezer aláírást össze kellene gyűjteni.
Az akkugyárak gyors ütemű fejlesztése miatt a következő években gyorsan emelkedik a magyar gazdaság energiaigénye, így aligha lesz érdemi zöldülés és dekarbonizáció az iparban – magyarázza szerzőnk, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa.
Azt mondják, a város közigazgatási határain belül berendezkedő BYD és HTNS egységei úgy kértek környezethasználati engedélyt maguknak, hogy nem számoltak a másikkal. Csakhogy a két üzem együttesen egészen más hatással tud lenni a környezetre, mint ha csak az egyik létezne, érvelnek. A perek kedden kezdődtek a bíróságon.
Mobiltelefonok akkujától jutott el az elektromos autókig a kínai BYD, amely az utóbbiban a világelső szerepére tör, a Teslát is előzve.
A párt a Fidesz kongresszuson elhangzott miniszterelnöki beszédre reagált akkumulátorgyarmatosításnak nevezve a kormány politikáját.
A fórumot szervező helyi ellenzéki vezetés szerint nem csoda, hogy a lakosok bizalmatlanok, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, nincs protokoll arra, ha ilyen gyár környékén történik baleset.
A Pintér Sándor és Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat hangvételében kemény, elvárja, hogy a vendégmunkások tartsák be a társadalmi együttélés normáit, de azt a kormány is tudja, hogy nélkülük nem fog menni, szükség van rájuk.
Egy friss kutatás szerint még a fideszesek 27 százaléka is ellenzi a CATL gyárának megépítését.
A helyiek szerint a komáromi akkugyárba viszik őket minden reggel dolgozni.
A német sajtó már tényként kezeli, egyelőre azonban sem a magyar kormány, sem maga a kínai gyártó nem erősítette meg, hogy valóban érkezne a gyár.
„Stop akkugyár, stop méreggyár” táblával tartott ülő demonstrációt a momentumos politikus a debreceni polgármester irodája előtt, aki ezért feljelentette.
Teljes kapacitásra jövő év közepére állnak rá.
A külgazdasági és külügyminiszter éves bizottsági meghallgatásán előkerültek a sokat vitatott magyarországi akkumulátorgyárak is. Szerinte nem az a megoldás, ha „elkezdjük szítani az emberek legitim kétségeiből fakadó feszültséget, hanem az, ha elmondjuk nekik, hogy miért jó, ha egy akkugyár a szabályokat szigorúan betartva működik".
