Ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasították azt a három panaszt, amely szerint a legújabb törvénymódosítások sértik a polgárok választójogának egyenlőségét.
Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?
A védettségi igazolvány miatt kapta a legtöbb alkotmányjogi panaszt az Ab.
Az alkotmányjogi panasz benyújtója szerint a kormány a rendelettel visszaélésszerűen kényszeríti az egészségügyben dolgozó munkavállalókat a védőoltásra.
A 13 éve változatlan összeg sok szociális támogatásnak is az alapja.
A Klubrádió szerint sérült az egyenlő bánásmód, egyenlő elbírálás elve és aránytalan volt a büntetés az elkövetett jogsértés súlyához képest.
Czine Ágnes a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, pedig az alkotmánybíróság tagjaként legfeljebb tudományos oktatótevékenységet végezhetne.
Megvannak a felvételi ponthatárok, elkaszálta az Alkotmánybíróság a lakástörvény több pontját, megvan az első magyar siker a tokiói olimpián, egy friss tanulmány szerint is jóval fertőzőbb és gyorsabban terjed a delta variáns. A hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.
A homályos törvényszöveg miatt olyanok ellen is büntetőeljárást indíthattak volna, akik csak a munkájukat végezték.
A testület azért utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül egy bíró kezdeményezését, mert a Handó Tünde vezette tanács szerint a bíró túllépte hatáskörét.
Szymon Holownia ellenzéki politikus szerint napi több millió eurót fognak fizetni a „hülyeségük” miatt.
Adam Bodnar lengyel emberi jogi biztos az ítélettel kapcsolatban azt mondta, a döntés újabb lépést jelent afelé, hogy Lengyelország elhagyja az uniós jogot.
Az Ab azzal indokolta az elutasítást, hogy a panaszosok az időközben elfogadott új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat.
Nem semmisítették meg a vitatott pontot, de pontosításra szólították fel az országgyűlést, mert a mostani szöveg nem világos.
Varga Zs. András és Sulyok Tamás megegyeztek abban, hogy meg kell védeni az alkotmányt a támadásoktól.
Azután fordult az Alkotmánybírósághoz a Szivárvány Misszió Alapítvány, hogy egy autós tüntetését a járványveszélyre hivatkozva betiltották. Az Ab ebben nem látott hibát.
Különvéleményt egyetlen alkotmánybíró sem nyújtott be.
Most látszik a gyakorlati következménye egy 2010-es parlamenti döntésnek.
A jelölőbizottság hétfői ülése után tették közzé a javaslatot, mely szerint Márki Zoltán a jelölt.
