Végleg elhárult az akadály a kormány „gyermekvédelmi” népszavazása elől
Az Országgyűlés november 30-án írta ki a népszavazást négy kérdésről.
Az Országgyűlés november 30-án írta ki a népszavazást négy kérdésről.
Bárki átjelentkezhetne szavazni a billegő körzetekbe, ezért nem fogadható el a lakóhely jelentését átfogalmazó törvény az ellenzék szerint.
hvg.hu
Az Alkotmánybíróságnak soron kívüli eljárásban kell január közepéig döntenie az ügyben.
hvg.hu
Az Intézet szerint a magyar rendszer csupán demokráciának mutatja magát, Sulyok Tamás levele pedig csak az álságos működésmód ékes példája.
hvg.hu
A miniszterelnök Szamizdat sorozatának legújabb részében sikerről beszél az Ab két héttel ezelőtti döntése kapcsán. A magyar identitás megvédéséről beszél, pedig az Ab az Európai Unió Bíróságának konkrét döntéséről nem is foglalt állást.
hvg.hu
"Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését" - szögezte le.
hvg.hu
hvg.hu
MTI
Megsemmisítették az ezzel ellentétes kúriai döntést, mert az alkotmánybírák szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdésre akár az igenek, akár a nemek kerülnének többségbe, az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni. Kérdés, mi lesz most, hiszen az országgyűlés négy másik „gyermekvédelminek” nevezett kérdésről már kiírta a népszavazást, és legközelebb csak februárban tart rendes ülést.
Varga Zs. András megnyugtatta Sulyok Tamást, hogy megvédi az Alaptörvényt, az ügyészség pedig kiállt mellettük.
hvg.hu
hvg.hu
MTI
Sulyok Tamás azt kéri, hogy biztosítsák az Alkotmánybíróság alkotmányos rend szerinti működőképességét.
hvg.hu
hvg.hu
MTI
Az Alkotmánybíróság szokatlan gyorsasággal, öt nappal a panasz beérkezése után megsemmisítette az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) november 9-ei közgyűlésének határozatait a 2022-es képviselő-választási listaállításról, mert azok nem adtak felkészülési időt az érintetteknek.
Sokféle értelmezés született az Alkotmánybíróság pénteki döntését követően arról, a magyar állam mennyire rúghatja fel erre hivatkozva az uniós jogot. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja: Brüsszellel ugyan szívesen szembemegy az Orbán-kormány, az Európai Bírósággal azonban óvatosabb.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
A miniszter legfőbb érve az volt, hogy az Európai Bizottság nem teljesített egy feladatot.
hvg.hu
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként mondta ki: „a bérlővel még életében együtt lakó gyermeknek” kell tekinteni az unokát is, ha szülőjének halála után a nagyszülővel élt nevelt gyermekként.
Az igazságügyi miniszter szerint jogi kerítést épít a határozat a meglévő fizikai mellé.
hvg.hu
Azt szeretnék elérni a TASZ vezetésével, hogy a kormány ne tudja szavazásra bocsátani nemi megerősítő műtétekre vonatkozó kérdést. Ezt korábban a Kúria nem hitelesítette, a kormány viszont az Alkotmánybíróságon akarja keresztülvinni arra hivatkozva hogy sérültek saját jogai. A jogvédők szerint viszont a kúriai döntés nem a kormány jogait sérti, hanem a polgárokét védi.
hvg.hu
A panaszt tevők emberkísérletre is hivatkozva támadták meg az Alkotmánybíróságnál az egészségügyiek kötelező oltását.
A „fehéreket sújtó rasszizmus” ellen tiltakoztak, megbüntették őket, mint kiderült, nem alkotmányellenesen.
A varsói testület azt mondta ki, hogy rá nem vonatkozik a tisztességes eljárás kötelezettsége. Ezzel az Európai Unió után az Európa Tanácsnak is hadat üzent. Durva gesztus, de érdemi jelentősége nem sok.
Az ügy onnan indult, hogy egy apa tavaly karácsony másnapján nem láthatta a 4 éves gyerekét.