A fideszes Vitályos Eszter szerint probléma, hogy ellenfele, Buzinkay György olyan embert bízott meg képviseletével a helyi választási bizottságban, aki a kormányváltás mellett állt ki. Az Alkotmánybíróság szerint ez nem alkotmányossági kérdés.
A bíróság szerint továbbra sem egyértelmű a kérdés megfogalmazása.
Az Alkotmánybíróság kimondta: nem lehet arra hivatkozni, hogy egy évtizedekkel ezelőtti környezetszennyezésért felelős egykori vállalat megszűnése mentesítené az államot a felelősség alól.
A kutasok szerint a 480 forintos kis-, majd nagykereskedelmi üzemanyagár-korlát sérti azt a szabályt, miszerint hatósági árral senki sem kötelezhető veszteséges működésre.
A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.
Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa szerint ha egy képviselő a választókerületében szerepel, az akkor se kampány, ha az illető egyúttal jelölt is.
Az Alkotmánybíróság szerint a kötelező oltás nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.
A testület szerint egy választási kampányban a tényállítások és a véleménynyilvánítások közötti határok kitolódhatnak, ezért a politikus akkor se marasztalható el, ha ellenfeléről súlyos vádakat hangoztat bizonyítatlanul. Egyedül Horváth Attila alkotmánybíró gondolja úgy, hogy a hamis tényállítás soha nem állhat a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt.
Elutasította az Alkotmánybíróság a kormány „gyermekvédelmi” népszavazása elleni szülői panaszt.
Sérti a szükségesség és az arányosság elvét, de a munkabeszüntetéshez való jogot is a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet. Ezzel érvelnek a pedagógusszakszervezetek a rendelettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszban.
Az ellenzéki képviselők panaszát elutasító határozat szerint nincs olyan veszély, hogy fiktív bejelentések befolyásolhatják a választás eredményét.
Alapvetően nem tilos sztrájkolniuk, de csak veszélyhelyzeten kívül.
Az Ab szerint a sajtószabadság nem jelenti azt, hogy meg kellett volna hosszabbítani a frekvenciaengedélyt, sem azt, hogy a kizáró döntés alaptörvény-ellenes lenne.
Az Alkotmánybíróság szerint nem érte sérelem annak az operatőrnek a jogait, akiről 2015-ben azt írták, hogy felrúgott egy menekültet.
Akik aláírták az új szerződést, majd később lépnek ki, azok viszont megkapják a teljes összeget.
Egy konkrét bírósági eset hozta elő a problémát: a NAV olyan szabályt alkalmazva tudta csak behajtani egy ügyfélen a pénzt, ami a törvénysértés elkövetésekor nem is létezett.
Az Alkotmánybíróság elutasított három panaszt a 2020. április-májusi autós megmozdulásokkal kapcsolatban. Az Ab többsége szerint a bíróság nem korlátozta az érintettek alkotmányos alapjogait, amikor a KRESZ megsértésének minősítette az „indokolatlan” dudálást.
Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa elutasította annak a tüntetőnek a panaszát, akit 2021 áprilisában megbírságoltak, mert az orosz nagykövetség előtt tüntetett, pedig a járványhelyzetben ez tilos volt.
A Corvinus Egyetem tanára, Deák Dániel szerint kormányváltás esetén nem marad Orbán Viktor kezében a tényleges gazdasági és politikai hatalom. A korábbi tapasztalatok alapján úgy látja, a mostani csúcsoligarchákat leszámítva a többiek azonnal átállnak az új kormány mellé, ám az infláció és az óriási államadósság nehézzé teszi az új kormány dolgát, emiatt nem is várható, hogy 2–3 éven belül elindítson olyan folyamatokat, amelyek esélyt adnak a felemelkedésre.
Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti. Valójában a kormány eszköztára szaporodott a választások tisztaságának aláaknázására.
