Kórházban ápolják Karsai Dánielt
Pro Urbe Budapestért-díjat kapott Karsai Dániel, azt azonban kórházi ápolása miatt nem tudta személyesen átvenni.
Pro Urbe Budapestért-díjat kapott Karsai Dániel, azt azonban kórházi ápolása miatt nem tudta személyesen átvenni.
Remélte, hogy ezt a nyilatkozatot nem kell megtennie.
Erre hivatkozott ugyanis Novák Katalin lemondásakor, valamint Balog Zoltán is ezt emelte ki, amiért a kegyelmi kérvény mellé állt. Később Balog egy, a lapunk birtokába jutó belső egyházi levelezésben úgy fogalmazott, ma sem kételkedik K. Endre „ártatlanságában”.
Az akadémikus, volt alkotmánybíró, a napokban megjelent Államcsínytevők című könyv szerzője a HVG hetilapnak adott interjújában úgy fogalmazott, ma már nagyon sokan egyetértenek vele abban, hogy az államcsíny lopakodó módon bekövetkezett.
Az alkotmányjogász szerint a kormány által létrehozott alapítványok miatt a magyar miniszterelnöknek anyagi gondjai sem lennének egy esetleges vereség után.
Jakab András arról is beszélt, hogy bár rákeresett, nem talált nemzetközi példát arra, hogy a közvagyont máshol is alapítványokba szerveznék.
A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász szerint két jogelv is sérülhetett a módosítás elfogadásakor.
Alkotmányjogászok figyelmeztetése ellenére írta alá az Orbánéknak fontos törvényt a köztársasági elnök.
ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az uniós politikusok és néhány tagállami vezetőn kívül senki nem akarja a kötelező betelepítési kvótát.
Magyarország "különleges fejlődésen megy keresztül", az alkotmányban ezért egy sor átmeneti rendelkezést hoztak. Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben – ezt is mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász a köztévében.
A "magyar kormány érti félre a saját helyzetét a világban és a saját állampolgáraival kapcsolatban" – véli Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora, akinek a The New York Times honlapján jelent meg újabb írása Magyarországról Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában. A Fidesz és a kormány politikusai többször beszéltek már arról, hogy az őket kritizáló külföldiek szerintük nem értik Magyarországot.
Több hamis hiedelem is kötődik az átalakulás előtt álló magyar választási rendszerhez: így soha nem iktatták az alkotmányba a 200 fős parlamentet, ahogy az Alkotmánybíróság sem követeli a parlamenttől a kisebbségek országgyűlési képviseletét. A Fidesz választási koncepciója arra utal, hogy a kormánypárt megkönnyítené a kétharmad újbóli megszerzését, a határon túliaknak adott „félszavazat” pedig nemzetközi egyezményekbe ütközik, ezért dupla vagy semmi alapon járna nekik a szavazati jog – állítja Jakab András, az alkotmánykommentár szerkesztője, a Heidelbergi Egyetemen oktatója a hvg.hu-nak adott interjúban.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a rendvédelmi érdekképviseletek utóbbi időben megmutatkozó fenyegetőzése fokozódó kockázatot jelent, ezért szükséges lenne a társadalom "békés tagjainak jogai és szabadsága védelme érdekében" a vonatkozó jogszabályokat módosítani.
Sok jó szót nem kapott az új alkotmány azon a pénteki budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet a Politológushallgatók Országos Egyesülete jegyzett, s amely a Nagyító alatt a megújulás éve – a II. Orbán-kormány első évének megítélése című, kétnapos konferencia része volt.
Az alkotmányjogász a Klubrádióban azt mondta, 63 szarvashibát tartalmaz az alkotmánytervezet.
Nehéz belátni, hogy a hagyományok fontosságát hangsúlyozó szöveg miért tesz meg mindent annak érdekében, hogy a köztársaság tradícióit gyengítse - mondta az új alkotmány tervezetéről a Magyar Narancsnak adott interjúban Tordai Csaba alkotmányjogász.
Kolláth György szerint az új alkotmánytervezet egy "Orbán-pátens", az abszolút hatalom által kiadott törvényerejű rendelet. Az alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek azt mondta a szerdán nyilvánosságra került dokumentumról, hogy az egy minden elemében elhibázott koncepcióból született szerencsétlen tervezet, "politikai blődli".
Az alkotmányjogász szerint a május 31-ei hatállyal való megsemmisítés kiegyezés a politikával.
Vona Gábor azzal védekezett, amikor jogsértéssel vádolták, hogy szerinte nem nyilvános rendezvény az Országgyűlés plenáris ülése. Az alkotmányjogász szerint viszont csak a zárt ülések számítanak nem nyilvánosnak.
"Az új alaptörvény tervezete szerint a váltás egyelőre szimbolikus, az állami jelképek katalógusa mellett a jogfogalmak határozatlanok, kemény garanciák helyett a további törvényhozásra épül, míg a régi bajok megmaradnak. Az alkotmányozásból kivonult az ellenzék összes pártja, és minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz" - fejtette ki Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádióban.