Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Interjút adott a Válasz Online-nak Jakab András alkotmányjogász, az Eötvös Csoport tagja azt követően, hogy a parlament kedden megszavazta, óriási közvagyon kerüljön a szinte kizárólag kormányközeli személyek vezette alapítványokhoz.
Jakab András szerint a megszavazott ezer milliárdos vagyonkiszervezés ellentmond a demokratikus működés elvének, a Fidesz technikáját pedig az MSZMP módszeréhez hasonlította:
Amikor az MSZMP vezetése látta, hogy oda a politikai hatalom, az állampárt vagyonát kft.-kbe kezdte szervezni. Egyszerűen apportálták a vagyont egy magánjogalanynak, ingyenes juttatással. Éppen úgy, ahogy ma az alapítványoknak.”
A kérdésre, hogy ilyen helyzetben tehet-e valamit a bíróság, Jakab azt mondta, “ha nem hoztak volna törvényt róla, csak egyszerűen átadják a vagyont, megállhatna a hűtlen kezelés tényállása is – így valóban nem”. “(…) Ötven ellenzéki képviselő vagy az ombudsman is beadhatna felülvizsgálati kérelmet. Csakhogy ma annak, hogy az Alkotmánybíróság a kormányzati szándékkal szemben fellép, közel nulla az esélye. Ez nem az én véleményem: kvantitatív felmérések mutatják, hogy olyan ma Magyarországon csak a legritkább esetben fordul elő, hogy az Alkotmánybíróság fellép az egyértelmű kormányzati akarattal szemben.”
Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy bár rákeresett, nem talált nemzetközi példát arra, hogy a közvagyont máshol is alapítványokba szerveznék. “Ez a konstrukció, amikor a felsőoktatás esetében a forrásokat a mindenkori kormány köteles biztosítani, de a vagyont és a döntési lehetőséget teljesen kiveszik a kezéből, nem hiszem, hogy létezik máshol. Nem csak példa nincs erre: nagyobb gond, hogy legitimnek tűnő magyarázat sincs. Hivatalosan a mindenkori kormányzattól való függetlenség áll a felállítás mögött, de ezt erőteljesen árnyalja, hogy gyakran kifejezetten a jelenlegi kormányoldalhoz köthető politikusok kerülnek az alapítványokat irányító kuratóriumokba” – mondta az alkotmányjogász a Válasz Online-nak.
A Mol-részvényeket néhány éve megvette az állam az adófizetők százmilliárdjaiból. Most egyetlen forintot nem kért értük, ingyen átruházta őket több alapítványra. Ha ezek esetleg eladnák a paketteket, megveheti az állam – ismét százmilliárdokért, ismét az adófizetők pénzéből. De ha ettől a konkrét példától eltekintünk, akkor is azt látjuk: az egész alapítványba szervezésnél hiányzik a kormányfüggetlen működés legitim indoka”
– tette hozzá.
