A Költségvetési Tanácsnak formálisan vétójoga van ugyan, ám az adósságszabály elvétéséhez nem fűződnek konkrét, jogilag definiált szankciók. Horváth Gábor elnök szerint a fő mutatók bizonyos mértékű eltérésekor szükséges lenne a költségvetési törvényt is módosítani.
Március végére 69 012 milliárd forintnyi jött össze.
A kölcsönt egy összegben, 2027 áprilisában kell visszafizetni.
Alig nő a gazdaság, úgyhogy a GDP-hez viszonyítva egyre nagyobb az államadósságunk.
A 2025-ben meghozott kormányzati intézkedések nem befolyásolták érdemben az orosz költségvetési deficit tempós növekedését.
Fogy az állam 2026-ra tervezett devizaadósság-kerete.
Felföldi József szerint ha áprilisban lesz is „valódi politikai és gazdasági fordulat”, egy ilyen helyzetből nem lehet gyorsan kimászni.
„Abszurdnak tartom, hogy egy demokráciát megjárt országban visszahozzák azt, hogy aki mást mond, hazaáruló, aki nincs velük, az ellenük van” – mondja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Úgy véli: a kormányzat azt a modellt erőlteti, amely zsákutcába vezetett, aki pedig szakértőként mást mond, akár meg is hurcolhatják. Miért egyedülálló a magyar gazdaság mostani romos állapota? Mi történik a magyar gazdaságból kisíbolt pénzekkel? Milyen prognózisai vannak a Kopint-Tárkinak a választási évre?
A lakossági állampapírok esetében jelentősen csökkennek a kamatfizetések, mivel csökkent az infláció, ráadásul az adósságkezelő a fix kamatozású papírok felé mozdult el. A lejáró hosszú futamidejű intézményi papírokat azonban csak sokkal magasabb hozamon lesznek képesek megújítani: az ötéves hozam most 6 százalék fölött van, míg a lejáró papíroké 1,45 százalék.
Minden kormányzati prognózist meghaladó hiányt produkált a 2025-ös esztendőben a költségvetés, mindeközben a várt uniós támogatásnak csupán a töredéke folyt be. Az utóbbi hiányát már január első napjaiban devizakötvények kibocsátásával pótolta a magyar kormány.
Az államadósság-kezelő eurókötvényeket bocsát ki, az elmúlt évek tapasztalatai alapján vélhetően 2,5 milliárd eurónyi ajánlatot fog befogadni, a kamat a rövidebb lejáraton 4,5 százalék, a hosszabb lejáraton 5,2 százalék körül lehet.
A költségvetés jövő évi finanszírozási tervében 781 milliárd forint értékű előlegre számít az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az Európai Védelmi Kezdeményezés (Security Action for Europe – SAFE) keretéből. A Magyarországnak megítélt teljes összeg 16,2 milliárd euró, ezzel a kormány gazdaságtörténetünk egyik legnagyobb eladósodási akciójának végrehajtására készül. Az alaptörvénybe épített féket megkerülve szándékozik ekkora devizahitelt felvenni – attól az uniótól, amely a kormányfő szerint legkésőbb a következő költségvetési időszakában „szétbomlik”. Gulácsi Gábor közgazdász írása.
Magyarország összesen 16,4 ezer milliárd forint adósságot fog kibocsátani jövőre, ennek nagy része a régi adósság újrafinanszírozását szolgálja, az új adósság 5,45 ezermilliárd forint lesz. Ezen belül 2,54 ezermilliárd forintnyi az új devizaadósság. Ha minden jól megy, Magyarország kap 2 milliárd euró előleget az uniós fegyverkezési hitelből, azt a pénzt nem kell a piacról előteremteni magasabb kamatok mellett. Némi rugalmassággal nőhet a devizaarány az államadósságon belül, és cél a fix kamatozású adósság arányának növelése.
„Amikor a német gazdaság nulla százalékkal nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén nulla” – ezzel magyarázta Nagy Márton, hogy miért stagnál a magyar gazdaság. A miniszter jövőre látványos élénkülést vár, a friss adatokból azonban ez nem olvasható ki. Kérdés, hogyan látja péntek este megjelenő értékelésében a helyzetet a Fitch Ratings.
A gazdasági és államháztartási előrejelzések rontása és a dorgálás biztos, de nem volna meglepő egy leminősítés sem a bóvli peremére a Moody’s-tól. A magyar minősítéshez kapcsolt kilátás egy éve negatív, azóta romlottak a gazdasági kilátások, a befagyasztott uniós támogatások egyre inkább elveszni látszanak, a kormány pedig elengedte az eddig legfőbb pozitívumnak tartott költségvetési fegyelmet, az államadósság rövid távon emelkedő pályára állhat.
Beláthatatlanul messze van a költségvetésben újra és újra betervezett négy százalék körüli gazdasági növekedés – derül ki az Európai Bizottság friss prognózisából, amelyből kiolvasható, hogy 2020–2027 között a magyar gazdaság jócskán lemarad a regionális versenyben.
Emelkedtek a magyar kötvényhozamok, miután a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélt is elengedi. A magyar hozamszint így már a románnál is magasabb.
Miközben az európai államok azon dolgoznak, hogy lefaragjanak a költségvetésükből, addig az amerikai elnök adócsökkentései egy időben a védelmi költségvetés emelésével a hitelállomány növeléséhez vezet.
Kevesebb magyar tart magánál államkötvényt, de egyre több pénz van ezekben. A teljes államadósságon belül már az elvárt határérték felett van a devizaadósság, de ígérik, hogy az év végére leviszik a megfelelő szintre.
A bevételek szépen pörögtek, a kiadások közt kevesebbet vitt el az államadósság finanszírozása, a beruházásokon pedig még mindig spórol az állam.
