Egyre kockázatosabbnak látja a piac a magyar állam hosszú távú eladósodását
A hitelek megújításának drágulása miatt idehaza kevesebb pénz jut az infrastrukturális fejlesztésekre, az egészségügyre, oktatásra, innovációra, szociális védelemre.
#államadósság
Brüsszel jövőre jegeli az államadósságra vonatkozó előírást
A Politico értesülései szerint jövőre ugyan visszaállítják a 3%-os deficit és a 60%-os államadósság kritériumot, de ezt nem kérik komolyan számon, ha látják: az érintett kormány hozzálátott a probléma megoldásához. Vagyis a költségvetési szigort elvárják, de az államadósság csökkentését csak fokozatosan tartják lehetségesnek.
Erős felpattanás után lassulást és növekvő inflációt hozott 2021 a magyar gazdaságban
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő Magyarország
Varga Mihály szerint ezzel erősödött Magyarország pénzügyi stabilitása.
Macron új stabilitási paktumot akar, de milyet?
A koronavírus-járvány miatt Brüsszel felfüggesztette a stabilitási paktumot, amely a költségvetés hiányát és az államadósságot szabályozza az eurozónában, de várhatóan 2023 januárjában újraindul a rendszer. Franciaország lesz az unió soros elnöke január elsejétől, Emmanuel Macron elnök pedig választási év előtt áll.
A kérdés – Bárdos Andrással: Összeroppan-e a költségvetés a választási ígéretek alatt?
"Nincs otthon a macska, most lehet cincogni" - mondja az EU és a magyar költségvetés aktuális viszonyáról Palócz Éva, a 2020-as gazdasági folyamatokat legprecízebben becslő Kopint-Tárki vezérigazgatója. De miből futja az új ígéretekre, a választási év brutális költekezésére? Nem lesz ebből valami hatalmas pofára esés? Bárdos András új műsorának fókuszában ezúttal a magyar gazdaság és a költségvetés kilátásai.
A magyar állam 1112 milliárd forint mínuszban zárta az első félévet
Az egyenleg lényegében megegyezik a tavalyival, miközben a bevételek és a kiadások is 600 milliárd forinttal nőttek.
A gyors drágulás a gazdaság poszt-Covid-szindrómájának egyik tünete
Formálisan már elérte a gazdaság teljesítménye a válság előttit, ám a viszonylag gyors kilábalásnak ára van: az infláció, és az állam erőteljes eladósodása.
Devizában eladósodni nem tragédia, az állami pénzszórás sokkal nagyobb baj
Két nap alatt rekordösszegben, 1606 milliárd forint értékben bocsátott ki devizakötvényeket a magyar állam, amin a forint leértékelődése esetén sokat bukhat. Az árfolyam védelmében és az infláció tompítása végett a monetáris tanács kedden ismét növelte az alapkamatot.
És akkor kiderült, miért adósították el rekordmértékben az államot
Egyetlen nap sem volt még, amikor annyi adósságot bocsátott volna ki az állam, mint kedden; úgy alakítják át rászorultsági alapúvá a hitelmoratóriumot, hogy a folyószámlahitelesek közül az jár rosszabbul, aki önként elkezdett újra törleszteni; már most látszik, hogy nem lesz egyszerű a karácsony előtti áruszállítás. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Miért adósította el az államot a kormány rekordmértékben egy nap alatt?
Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre.
Nagyot esett az államadósság a GDP növekedése miatt
Az államadósságot a GDP arányában szokták megadni, így egyáltalán nem meglepő az eredmény: miután a GDP nagyot nőtt, az adósság ehhez viszonyított aránya csökkent. De ez is csak azt jelenti, hogy még mindig 7,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, a nagy kormányzati költekezés elején.
Magyarország kenterbe verte régiós versenytársait eladósodásban
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
GKI: 355-ös euró, alacsony munkanélküliség és 4 százalék infláció várható
A gazdaságkutató 4,2 százalékos inflációval, 1,2 százalékos alapkamattal és 350–355 forint euróárfolyammal számol jövőre. A növekedés viszont szerintük is 7 százalék lehet.
A kormány öt hónap alatt 634 milliárd forinttal többet költött, mint tavaly
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
A magyar háztartások halmozták fel arányaiban a legtöbb államadósságot az unióban
Magyarországon 11 milliárd euróval nőtt a bruttó adósság egy év alatt.
Orbán Viktor tücsök, nem hangya: ha pénzt lát, azonnal elkölti a választások előtt
A gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít, így több adóbevétele lesz az államnak. A miniszterelnök rögtön ad félezer milliárd forintnyi adóvisszatérítést a gyerekes munkavállalóknak. Nem világos, miért pont nekik, és miért nem a nagyon magas hiányt és államadósságot csökkentik inkább. Mármint azon túl, hogy a kifizetést éppen a választások elé időzítenék.
Sivár tél helyett napfényes tavasz – optimista gazdasági várakozások Brüsszelben
A gazdasági fellendülés időszakában fiskális intézkedések meghozatalát javasolja az Európai Bizottság a tagállamoknak. A testület a szokásos tavaszi gazdasági csomagjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyreállítási alapból hamarosan meginduló támogatások jótékony hatásaira építhetnek a kormányok.
Az Európai Bizottság szerint a magyar infláció az uniós átlag duplája lesz
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor jelentős az államháztatási hiány és az infláció mértéke is.
A választásokig szórja a pénzt a kormány, utána jöhet a szigor
Pénzeső a klientúrának, aprópénz szociális és oktatási célokra – derül ki az aktualizált konvergenciaprogramból, amely a válságból való gyors kilábalást, ám a felturbózott államadósság komótos csökkentését ígéri.