Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az árstopoknak és a pénzszórásnak nem lesz jó vége. De szerencsével a gazdaság és a büdzsé elbírták volna a károkat. Aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Erre utalt sajtóértekezletén Paolo Gentiloni. Az Európai Unió pénzügyi biztosa szerint elképzelhető, hogy az Ukrajna elleni háború miatt nem vezetik be újra a maastrichti kritériumokat január elsején, mert ezzel nehéz helyzetbe hoznák az egész Európai Uniót.
Az államháztartás hiánya 115 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző évinél.
A hitelek megújításának drágulása miatt idehaza kevesebb pénz jut az infrastrukturális fejlesztésekre, az egészségügyre, oktatásra, innovációra, szociális védelemre.
A Politico értesülései szerint jövőre ugyan visszaállítják a 3%-os deficit és a 60%-os államadósság kritériumot, de ezt nem kérik komolyan számon, ha látják: az érintett kormány hozzálátott a probléma megoldásához. Vagyis a költségvetési szigort elvárják, de az államadósság csökkentését csak fokozatosan tartják lehetségesnek.
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
Varga Mihály szerint ezzel erősödött Magyarország pénzügyi stabilitása.
A koronavírus-járvány miatt Brüsszel felfüggesztette a stabilitási paktumot, amely a költségvetés hiányát és az államadósságot szabályozza az eurozónában, de várhatóan 2023 januárjában újraindul a rendszer. Franciaország lesz az unió soros elnöke január elsejétől, Emmanuel Macron elnök pedig választási év előtt áll.
"Nincs otthon a macska, most lehet cincogni" - mondja az EU és a magyar költségvetés aktuális viszonyáról Palócz Éva, a 2020-as gazdasági folyamatokat legprecízebben becslő Kopint-Tárki vezérigazgatója. De miből futja az új ígéretekre, a választási év brutális költekezésére? Nem lesz ebből valami hatalmas pofára esés? Bárdos András új műsorának fókuszában ezúttal a magyar gazdaság és a költségvetés kilátásai.
Az egyenleg lényegében megegyezik a tavalyival, miközben a bevételek és a kiadások is 600 milliárd forinttal nőttek.
Formálisan már elérte a gazdaság teljesítménye a válság előttit, ám a viszonylag gyors kilábalásnak ára van: az infláció, és az állam erőteljes eladósodása.
Két nap alatt rekordösszegben, 1606 milliárd forint értékben bocsátott ki devizakötvényeket a magyar állam, amin a forint leértékelődése esetén sokat bukhat. Az árfolyam védelmében és az infláció tompítása végett a monetáris tanács kedden ismét növelte az alapkamatot.
Egyetlen nap sem volt még, amikor annyi adósságot bocsátott volna ki az állam, mint kedden; úgy alakítják át rászorultsági alapúvá a hitelmoratóriumot, hogy a folyószámlahitelesek közül az jár rosszabbul, aki önként elkezdett újra törleszteni; már most látszik, hogy nem lesz egyszerű a karácsony előtti áruszállítás. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre.
Az államadósságot a GDP arányában szokták megadni, így egyáltalán nem meglepő az eredmény: miután a GDP nagyot nőtt, az adósság ehhez viszonyított aránya csökkent. De ez is csak azt jelenti, hogy még mindig 7,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, a nagy kormányzati költekezés elején.
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
A gazdaságkutató 4,2 százalékos inflációval, 1,2 százalékos alapkamattal és 350–355 forint euróárfolyammal számol jövőre. A növekedés viszont szerintük is 7 százalék lehet.
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
Magyarországon 11 milliárd euróval nőtt a bruttó adósság egy év alatt.
A gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít, így több adóbevétele lesz az államnak. A miniszterelnök rögtön ad félezer milliárd forintnyi adóvisszatérítést a gyerekes munkavállalóknak. Nem világos, miért pont nekik, és miért nem a nagyon magas hiányt és államadósságot csökkentik inkább. Mármint azon túl, hogy a kifizetést éppen a választások elé időzítenék.
