Az államadósságot a GDP arányában szokták megadni, így egyáltalán nem meglepő az eredmény: miután a GDP nagyot nőtt, az adósság ehhez viszonyított aránya csökkent. De ez is csak azt jelenti, hogy még mindig 7,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, a nagy kormányzati költekezés elején.
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
A gazdaságkutató 4,2 százalékos inflációval, 1,2 százalékos alapkamattal és 350–355 forint euróárfolyammal számol jövőre. A növekedés viszont szerintük is 7 százalék lehet.
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
Magyarországon 11 milliárd euróval nőtt a bruttó adósság egy év alatt.
A gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít, így több adóbevétele lesz az államnak. A miniszterelnök rögtön ad félezer milliárd forintnyi adóvisszatérítést a gyerekes munkavállalóknak. Nem világos, miért pont nekik, és miért nem a nagyon magas hiányt és államadósságot csökkentik inkább. Mármint azon túl, hogy a kifizetést éppen a választások elé időzítenék.
A gazdasági fellendülés időszakában fiskális intézkedések meghozatalát javasolja az Európai Bizottság a tagállamoknak. A testület a szokásos tavaszi gazdasági csomagjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyreállítási alapból hamarosan meginduló támogatások jótékony hatásaira építhetnek a kormányok.
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor jelentős az államháztatási hiány és az infláció mértéke is.
Pénzeső a klientúrának, aprópénz szociális és oktatási célokra – derül ki az aktualizált konvergenciaprogramból, amely a válságból való gyors kilábalást, ám a felturbózott államadósság komótos csökkentését ígéri.
A jövő évi költségvetés tervezete szerint a kormány a GDP 5,9 százalékára rúgó összeggel költene többet, mint amennyi bevétel várható. A Költségvetési Tanács szerint ez nemhogy indokolatlan, de a gazdaság esetleges túlfűtése miatt veszélyes. A Pénzügyminisztérium szerint kell a pénz az újraindításhoz, és egyébként az uniós átlag rosszabb.
A kormány 2022-re is hatalmas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiányt tervez. A Költségvetési Tanács és a jegybank szerint ekkora deficit indokolatlan, sőt veszélyes lehet, a kormány a féktelen pénzszórással túlfűtheti a gazdaságot.
Az eredetileg is vázlatos 2021-es központi költségvetési törvényt egy még vázlatosabb módosítóval írja felül az Országgyűlés a kormány javaslata alapján. Körülbelül ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak csinálnak helyet benne. És az új szuperhatóságnak.
Kormányzati kevélység, növekedési hajsza és a klientúra további gazdagítása fogja jellemezni a gazdaságpolitikát a választásokig. Két év alatt bő 9 ezermilliárd forinttal költ többet az állam a bevételeinél – a járvány elleni védekezés helyett a győzelem reményében.
Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.
Egy-két évig még felfüggesztve maradnak az uniós költségvetési szabályok, nem tabu az állami támogatás sem. A magyar kormány ezt a szabadságot is klientúrája gazdasági hatalmának megerősítésére használja, ügyet sem vet a túlzott eladósodásra.
Az év végi pénzszórás akkora negyedéves hiányt okozott, amilyen még egyszer sem volt, mióta vezetik a statisztikákat. A kormány úgy értékeli a számokat: ellenállóbb a gazdaságunk az EU átlagánál.
Rekordszinten az államadósság, ezt már a Duma Aktuál sem nézheti tétlenül. Kovács András Péter több elmélettel is előállt, hogyan csökkenthetnénk a deficitet. Közgazdaságtan, presszó-szinten.
Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.
A lakosság és a vállalkozások sok hitelt vettek fel, a törlesztéseiket eltolták a moratóriummal, az MNB pedig több ezer milliárd forintot öntött bele a gazdaságba. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy Magyarország sok szempontból relatíve jól vészeli a válságot - derül ki a jegybank gyorsjelentéséből.
Több mint száz neves közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a növekvő adósságteher veszélyes lehet.
