Részben a kormányzati költekezés miatt tűnik kisebbnek a hiány – hogy lehet ez?

Szép csendben beszállt a választási kampányba a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese is. Egy nappal a hivatalos adatok közzététele előtt elmondta a Magyar Távirati Irodának, hogy a kormányzati szektor hiánya tavaly kisebb volt a tervezettnél, nem érte el a hazai össztermék 7 százalékát, az államadósság pedig a 2020-as, 80 százalék fölötti mértékről 77 százaléka alá csökkenhetett. „Ez az elmúlt tíz év második legnagyobb mértékű GDP-arányos adósságcsökkenése” – büszkélkedett Windisch László. Bejelentése nem kapott különösebb sajtóvisszhangot, a múlt pénteken közölt adatokból pedig ellentmondásos kép rajzolódik ki.

3736 milliárd forint hiányt hozott össze a kormány 2021-ben

A GDP 6,8 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya 2021-ben, az államadósság 76,8 százalékosra csökkent. Az év utolsó három hónapjában indult meg a nagy osztogatás, akkor 1728 milliárd forinttal nőtt a hiány.

Évente kétszer közlik a tagországok az uniós statisztikai hivatallal a főbb egyensúlyi mutatókat, s a KSH első, április 1-jei publikációja fölöttébb érdekes összefüggésekre világít rá. A legfeltűnőbb az, hogy az uniós hiánymutatók messze elmaradnak a Pénzügyminisztérium számaitól. A tárca az év elején, korrekt módon, a tényleges kiadások és bevételek szaldóját publikálja, ez az úgynevezett pénzforgalmi mérleg. E szerint a kormányzati szektor tavaly 5102 milliárdos, a megelőző évben 5311 milliárd forintos hiánnyal zárt. A rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy két egymást követő év átlagában tíz százalékkal többet költsön a kormány, mint amennyi adó, járulék és egyéb jövedelem befolyik az államkasszába. Ugyanakkor az uniós elszámolású deficit 2020-ban csak 3761, tavaly pedig 3736 milliárd forint volt, ami 7,8, illetve 6,8 százalékos hiánymutatónak felel meg.