Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.
A lakosság és a vállalkozások sok hitelt vettek fel, a törlesztéseiket eltolták a moratóriummal, az MNB pedig több ezer milliárd forintot öntött bele a gazdaságba. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy Magyarország sok szempontból relatíve jól vészeli a válságot - derül ki a jegybank gyorsjelentéséből.
Több mint száz neves közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a növekvő adósságteher veszélyes lehet.
Európa a koronaoltással rosszul áll, de voltak, vannak pozitívumok. Magyarországon is a második félévben várható visszapattanás, kérdés, mekkora lesz addigra a csődhullám – vélik az Equilor szakértői.
Új csúcsra repítette az államadósságot a Covid elleni védekezés jegyében az Orbán-kormány, majdnem akkora terhet hagyva az utódjára – netán saját magára –, mint amekkorát 2010-ben örökölt.
A jegybank elnöke összefoglalta, mit csinálhatott volna jobban a kormány 2020-ban.
A kormány hatalmas, a GDP 6,5 százalékával egyenértékű hiányt vár az államháztartásban jövőre. Ebből 700 milliárdot fedez az idei év végi devizakötvény-kibocsátás, 1000 milliárdot adhatnak a lakosság állampapír-vásárlásai, 1600 milliárdot pedig az egyéb befektetők.
Nincs értelme túl sötét képet festeni. A 2021-es költségvetést lehet, hogy fogják módosítani. A kormány tartja magát a kata vitatott módosításához. A szuperállampapír marad, sőt vidéken még többet akarnak belőle értékesíteni.
Magyarország nagyon rosszul járna azzal, ha nem részesülne az Orbán Viktor vétójával blokkolt európai uniós helyreállítási alapból, az ugyanis nem hitelfelvételt jelentene, hanem támogatást – mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki 2016-ig a Századvég Gazdaságkutató vezető munkatársa volt. A szakember szerint a kormány hamarosan rákényszerülhet az áfa csökkentésére is.
A válság miatt az államnak az eddigieknél jobban kell költekeznie a pénzügyminiszter szerint. A nagyvállalatok beruházásait támogató program eredetileg 15 milliárdos keretét a kormány már 80 milliárdra tolta föl.
Egy negyedév alatt 3,5 százalékponttal nőtt az államadósság, közel jár a szám a 35 ezer milliárd forinthoz.
Az államadósság minél nagyobb része van hazai kézben, annál jobb – mondta a pénzügyminiszter.
Bár a fő gazdasági döntéseket az 1970-es és az 1980-as években a párt csúcsszervei hozták meg, a szakapparátus olykor tiltakozott. A Magyar Nemzeti Bank középvezetői például többször is felléptek a túlzott eladósodás ellen.
A lakosság viszonylag sok eurót vett, mikor 345 forinton volt az árfolyam, és sok pénz került a bankszámlákra.
Történelmi kockázat vár Magyarországra Matolcsy György szerint, ha a következő 20-25 évre nem készül világos menetrenddel.
Legutóbb három hónapja változtatta meg az előrejelzését az ÁKK.
Ha igazolódik Varga Mihály miniszter becslése, és a válság mélyebb, az államháztartás hiánya pedig jóval nagyobb lesz a tervezettnél, megint megmutatkozhat az ország sebezhetősége.
Dollármilliárdok repkednek, de egyelőre nem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság közepette ki tud fizetni. A tárgyalásokat nehezíti, hogy most nemcsak országoknak vagy az IMF-nek tartoznak, hanem sok magánhitelezőnek is.
Az egy évtizede hivatalba lépett, azóta kétszer újraválasztott Orbán-kormány a hatékony állam megteremtése jegyében levetette magáról a jogállami béklyókat, és saját ízlésére formálta Magyarországot. Sok fontos, s pár kevésbé jelentős, de nagyon is jellemző mutató felhasználásával készítettünk infografikát, hogy lássuk, mik a tények a sikerpropaganda mögött.
Magyar falvak, állami média, rendőrség, volt akadémiai kutatóhálózat – egyebek mellett az ezeknek jutó összegeket növelték a költségvetési vita során a kormánypárti képviselők. A büdzsé a kormányzati szándékok hű tükre.
