Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Jó munkához idő kell – válaszolta a fideszes Nyitrai Zsolt, amikor arról kérdeztük, miért nem valósul meg Orbán Viktor 2010-ben, az állami nyugdíjrendszerbe visszakényszerítetteknek tett ígérete. Be fogják tartani, amit a miniszterelnök ígért, csak nem tudja, mikor, mert nem ő a miniszterelnök – mondta a fideszes Pesti Imre. Magyarország gazdasági csődben volt 2010-ben, a rendszerből kivett pénzből ezt kellett orvosolniuk – magyarázta.
Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel ezelőtt azt mondta bele a saját pr-kamerájába, hogy garantált, nyomon követhető, egyéni számlák várják az állami nyugdíjrendszerbe visszakényszerítetteket. Erről azonban kiderült, hogy nem igaz. Kormánypárti képviselőket faggattunk arról, hogy miért mondott olyat a miniszterelnök, amit négy évvel később sem tartanak be.
Jó munkához idő kell – válaszolta kérdésünkre a fideszes Nyitrai Zsolt, aki szerint "az állam mindenképp egy komolyabb garancia, mint egy összevissza működő magánnyugdíjpénztár (manyup)".
Hargitai János KDNP-s képviselőtől azt kérdeztük, hogyan bízzanak ez után az államban a polgárok, mire a KDNP-s honatya azt válaszolta, kérdezzük meg az állampolgároktól. "Tudja, hogy volt három választás ebben az országban? Bíztak benne?" – tette fel a kérdést. Szerinte egyébként nem igaz, hogy nem tartják be, amit ígértek, legfeljebb késnek kicsit a teljesítésével. Hargitai magyarázata szerint azt látták, hogy az emberek megtakarításai nincsenek biztonságban a manyup-oknál. "Nem garantált, hogy egyszer ebből nyugdíjjövedelem is lesz. Ezért szüntettük meg ezt a nem túl hatékony és pazarló rendszert. Azt gondolom, hogy ez egy jó döntés volt" – összegzett a KDNP-s politikus.
A fideszes Pesti Imre szerint a pénz nem a kormányt, hanem Magyarországot szolgálta. "Magyarországot gazdasági csődben adta át az előző kormány" – fogalmazott. A beszélgetés végén hozzátette, hogy be fogják tartatni, amit a miniszterelnök ígért, de nem tudja, mikor, mert nem ő a miniszterelnök.
Mint arról a múlt héten beszámoltunk, egy új törvényjavaslat alaposan átírja a magán-nyugdíjpénztári rendszer szabályozását. A legfontosabb változás, hogy meg kell majd szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70 százalékot a féléves vizsgálati periódusban. Piaci információk szerint a tagdíjfizetési arány ennek csupán a töredéke, vagyis megszűnhet ez a szektor.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.