Kevesebbet alszik 7-8 óránál? Ez történik a szervezetében
A Columbia Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mi történik azok szervezetében, akik rendszeresen kevesebbet alszanak az általánosan szükségesnél. Az eredmény ijesztő.
A Columbia Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mi történik azok szervezetében, akik rendszeresen kevesebbet alszanak az általánosan szükségesnél. Az eredmény ijesztő.
Hogyan tudunk már nappal gondoskodni arról, hogy este jól aludjunk? Miért nem elég az, ha mindennap ugyanakkor fekszünk le? Szabad-e kávézni délután? Wellbeing podcastunkban minden alvással kapcsolatos mítoszra válaszoltunk és tanácsokat kerestünk, hogy tudatosabban tudjunk aludni, s egyúttal egészségesebben tudjunk élni.
Performance-nak indult, de a tudományt is szolgálta egy francia művész mazochista próbatétele. Az önkéntes emberkísérlet az éjszakai utazások kínjait és a hallucinációk természetét is érthetőbbé teszi.
Szinte mindig éberen figyelnek a kutyák az emberi hangokra, derül ki az ELTE friss kutatásából.
Régóta ismert az összefüggés az alvás minősége és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Holland kutatók most annak eredtek a nyomába, vajon fennáll-e ez a kapcsolat önmagában is, azaz más életmódbeli tényezőktől függetlenül.
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
Egérkísérletekkel jöttek rá a Washingtoni Egyetem kutatói, hogy az agyban lévő asztrocitasejtek sokkal hasznosabbak, mint eddig gondolták.
Közismert, hogy a nem megfelelő alvásminőség rossz hatással van az emberek, sőt sok állat egészségére is. Az viszont elég meglepő, hogy még az igazán egyszerű, alig 1 mm-es fonalférgek sem viselik el következmények nélkül az alváshiányt.
Kutatók szerint érdemes napközben többször rövidebb, legfeljebb 30 perces időszakokra ledőlnünk annak érdekében, hogy az agyunk egészséges és fiatalabb maradjon.
Sok volt a sör és a tömény.
Az alvászavarokkal küzdő emberek 16 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik jól alszanak – derül ki egy új amerikai tanulmányból.
Az, hogy a párunkkal alszunk – egy szobában, egy ágyban – régóta alapvetésnek számít, ugyanakkor az elmúlt időszakban viták kereszttüzébe került, hogy mindez az egészségünkre mégis milyen hatást gyakorolhat.
Az agy szempontjából sokkal fontosabb szerepe van az alvásnak, mint ahogy azt az alváshiányos kultúránkban gondoljuk.
Aki egy jó ötleten agyal, annak érdemes gyorsan aludnia, de éppen csak egy keveset. Kreatívabb lehet az ember a szokásosnál, ha az alvás legkorábbi szakaszából ébred – állítják az anekdoták mellett immár kutatók is.
Az alvási apnoéból fakadó kevés mélyalvás komoly problémákat okozhat az agyban, ezt állapították meg a Mayo Klinika kutatói. A probléma gyakori jele a horkolás.
Pizsama, kispárna, fogkefe – ezeket mindenki tartsa magánál, aki befekszik egy alvós koncertre. Itthon jelenleg Halász Péter producer csinál olyan zenei eseményeket, ahol az általános alvási ciklikussághoz igazított, egész éjjel szóló elektronikus zenedarabra lehet aludni vagy szenderegni. Hogy az agyunk mennyire tud pihenni zenére, és mi történik a testünkben zene hallatán, az is kiderül a cikkünkből.
Egy egyszerű vérvizsgálat és a mesterséges intelligencia bevetése lehet a kulcsa a megfelelő éjszakai pihenésnek – állítják brit és holland kutatók.
Kevesebb energiát használunk fel pihenés közben, mint pár évtizeddel ezelőtt – derítette ki egy skót kutatás. Ez azért rossz, mert a jelenség hozzájárulhat az elhízáshoz, amely már globális közegészségügyi és gazdasági probléma.
Remmyo néven hívták életre azt a nyelvet, ami az arcunkra helyezett EMG-érzékelővel tud leolvasni egy szoftver, miközben REM alvási fázisban vagyunk – a nyelvet állítólag bárki megtanulhatja, és kommunikálhat ily módon.
Fontos szerepe lehet az alvásproblémák kezelésének a stroke megelőzésében, erre enged következtetni egy új, 4496 fő részvételével készült tanulmány.