Kimutatták az együttalvás komoly hátulütőjét
Ha alvásgondjai vannak, és nem alszik egyedül, könnyen lehet, hogy az ágytársa okolható a problémáért – állítják a Michigani Egyetem kutatói.
Ha alvásgondjai vannak, és nem alszik egyedül, könnyen lehet, hogy az ágytársa okolható a problémáért – állítják a Michigani Egyetem kutatói.
Világszerte népszerűek a rövid orrú kutyafajták, a népszerűségért ugyanakkor az egészségükkel fizetnek: a koponya megrövidülése az agy torzulásával, légzési nehézségekkel és alvásproblémákkal is jár. Magyar kutatók eredményei szerint ehhez hozzájárul, hogy a rövid fejű kutyák többet alszanak, mivel a fajtájukra jellemző alvási apnoé növeli a nappali álmosságot, alvásukban hosszabb a REM-fázis, mint a nem-REM, és alvási EEG mintázatuk fehérállomány-vesztésre utaló jeleket is mutat.
Bár az embereknél nem ajánlják a rendszeresen megszakított alvást, a pingvinfélék egyik fajánál nagyon is beválik ez a stratégia. Amikor fészkelnek, napi 11 órát töltenek összességében alvással, sok ezer mikroalvással megoldva a feladatot.
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
Világszerte jellemző tendencia, hogy egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alszunk – derült ki a Samsung átfogó kutatásából. Az alvásminőségünk javításáért azonban rengeteget tehetünk.
Az alvás értékes kincs, nem csupán a regenerálódás ideje, hanem az önmagunkkal való kapcsolat megerősítésének időszaka is. Ám életünk során akadnak periódusok, amikor alvási szokásaink felborulnak. A cikkünkben bemutatott légzőgyakorlat nyugtató hatással lehet az idegrendszerre és a túlhajszolt elmére.
Egyre többen tudnak róla: kiegyensúlyozott alvás nélkül nincs egészséges élet. Az alvás iránti növekvő érdeklődés kirajzolódik a Samsung Health egészségügyi alkalmazásban megfigyelt legújabb trendekből is: az elmúlt két évben 182 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik egy éven keresztül legalább heti egyszeri rendszerességgel aktívan nyomon követték alvásukat. Így nem csak a „vajon jól alszunk?” kérdés adja magát, hanem lassan kirajzolódik a válasz is.
Az óraátállítás tanulságos példája annak, hogy mi történik, ha belenyúlunk az emberek alvásába társadalmi szinten – állítja Sophie Bostock alvásszakértő és alvásterapeuta, aki szeret eljátszani a gondolattal, hogy milyen hatással lenne az emberek együttélésére, ha ténylegesen kipihennék magukat. A Brain Baron a magát alvásevangélistának valló Sophie Bostockkal beszéltünk arról, hogy a technológia hogyan tesz keresztbe az alvásunknak, honnan tudjuk, hogy eleget aludtunk, és miért gondolja, hogy az egyes emberek alvása valójában kollektív erőfeszítés is.
Miért kezd el valaki foglalkozni a jóllétével és mit tud tenni érte a tudatos alváson, étkezésen és mozgáson túl? Szükséges-e mindig tökéletesen lennie egy színésznek? Mit tudnak az Y és Z generációs nők magukról, amit a korábbi generációk nem tudtak? Ezekről beszélgetett Bánhalmi Kata az ország ismert színésznőivel.
Egy friss kutatási eredmény szerint nincs semmilyen negatív hatása annak, ha valaki reggelente többször is lenyomja az ébresztőjét. Kivéve persze azt a stresszt, ha emiatt késik el valahonnan.
A Columbia Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mi történik azok szervezetében, akik rendszeresen kevesebbet alszanak az általánosan szükségesnél. Az eredmény ijesztő.
Hogyan tudunk már nappal gondoskodni arról, hogy este jól aludjunk? Miért nem elég az, ha mindennap ugyanakkor fekszünk le? Szabad-e kávézni délután? Wellbeing podcastunkban minden alvással kapcsolatos mítoszra válaszoltunk és tanácsokat kerestünk, hogy tudatosabban tudjunk aludni, s egyúttal egészségesebben tudjunk élni.
Performance-nak indult, de a tudományt is szolgálta egy francia művész mazochista próbatétele. Az önkéntes emberkísérlet az éjszakai utazások kínjait és a hallucinációk természetét is érthetőbbé teszi.
Szinte mindig éberen figyelnek a kutyák az emberi hangokra, derül ki az ELTE friss kutatásából.
Régóta ismert az összefüggés az alvás minősége és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Holland kutatók most annak eredtek a nyomába, vajon fennáll-e ez a kapcsolat önmagában is, azaz más életmódbeli tényezőktől függetlenül.
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
Egérkísérletekkel jöttek rá a Washingtoni Egyetem kutatói, hogy az agyban lévő asztrocitasejtek sokkal hasznosabbak, mint eddig gondolták.
Közismert, hogy a nem megfelelő alvásminőség rossz hatással van az emberek, sőt sok állat egészségére is. Az viszont elég meglepő, hogy még az igazán egyszerű, alig 1 mm-es fonalférgek sem viselik el következmények nélkül az alváshiányt.
Kutatók szerint érdemes napközben többször rövidebb, legfeljebb 30 perces időszakokra ledőlnünk annak érdekében, hogy az agyunk egészséges és fiatalabb maradjon.
Sok volt a sör és a tömény.