Nem biztos, hogy elég, ha (legalább nagyjából) tartja magát a megfelelő hosszúságú alváshoz. Egy új kutatás szerint ugyanis az is sokat számíthat, hogy mikor fekszik le, és kel fel – már ami az időpontokat, és azok állandóságát illeti.
Francia kutatók szerint naponta 5 perc egy kriostimulációs kamrában csökkentheti a szorongás mértékét, javíthatja a hangulatot, az alvás pedig pihentetőbb lesz tőle.
Nem kevés egészségügyi előnye van az alkoholmentesen töltött időszakoknak, így a száraz novembernek is, de leginkább akkor, ha ésszel csináljuk: nem jó, ha egy hónapig fantát, kólát, cukros limonádékat iszunk alternatívaként, ahogy az sem, ha kiadós ivászattal vetünk véget az absztinenciának. Schwab Richárd gasztroenterológussal, Sztankovics Márta dietetikussal és Farkas Fruzsina sommelier-vel beszélgettünk.
Az immunsejtek azonnal az agyba sietnek egy szívroham után, hogy ott minél mélyebb alvásra bírják rá a szervezetet. Ez egy olyan tanulmányból derült ki, melynek készítésébe egereket és embereket is bevontak.
Komoly profitról mond le az a cég, amelyik nem hagyja szundikálni a dolgozóit – állítják a kutatók.
Svájci kutatók két terápiás módszert gyúrtak egybe, hogy megnézzék, milyen hatással lehet csökkenteni a rémálmok számát. Az eredmények biztatóak.
Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.
A finn Aalto Egyetem tudósa, Ana Maria Triana 19 héten át vizsgálta saját magát, hogy megtudja, mit okoz az agyban egy jó és adott esetben egy kevésbé jó alvás. Az eredmények igen beszédesek.
Melyek a jó alváshigiénia legfontosabb összetevői? Miért fontos az, hogy jót aludjunk, és ha ez nem sikerül, akkor annak milyen következményei lehetnek? Cikkünkben ennek járunk utána.
A főleg munka és némi szórakozás miatt hétköznapokon elmaradó alvásadósságukat sokan hétvégén igyekeznek törleszteni. Kiderült, hogy van értelme, és számban is mérhető.
A lefekvés előtti, majd az elalvás körüli harcokat sok kisgyerekes szülő ismeri. Egy amerikai felmérésből sem derül ki más, ami jelzi, olyan problémáról van szó, ami nem ismeri a határokat.
A testét és az elméjét is úgy edzette egy férfi saját elmondása szerint, hogy rendben tudjon élni minimális pihenéssel is – és még a munkahatékonysága is javult.
Kínai kutatók vizsgálata alapján ha valaki a hétvége során kompenzálja a hétköznapokon kiesett alvást, az jelentős mértékben csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Peter Bentley, a University College London tudósa szerint ma már minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy egy, az álmokat felvevő rendszer készüljön, hogy aztán reggel vissza lehessen nézni, mi mindenről álmodott az ember.
Újabb tétellel bővült a gyorsételek bűnlajstroma: már az alvásminőséget is rontják egy új kutatás szerint, ha valaki sokat fogyaszt belőlük.
Nem szabad félvállról vennünk az alvászavart! Ha ugyanis krónikussá válik, ettől nem pusztán álmosak lehetünk másnap, de hosszú távon igencsak ronthatja képességeinket.
A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen a testi és lelki egészség megőrzéséhez, és ahhoz is, hogy kiegyensúlyozottan működj a hétköznapi életben. Számos kutatás bizonyítja, hogy a pihentető alvás hiánya komoly egészségi problémákhoz vezethet, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, az elhízást és a mentális zavarokat is. Na de mi a helyzet akkor, ha a pihenés csak nem akaródzik összejönni?
Az új-zélandi Otago Egyetem kutatói arra keresték a választ, milyen apró életmódbeli változtatás segíthetne abban, hogy az ember kipihentebben ébredjen.
Mégsem igaz a mondás, hogy aki éjjel legény, nappal lepény?
Érdemes odafigyelni az online töltött idő mennyiségére és minőségére, kiváltképp alvás előtt – figyelmeztetnek a szakemberek egy friss kutatás szó szerint rémálomszerű megállapításainak tükrében.
