A mesterséges intelligencia minden hardvert felzabál, emiatt egyre drágább lesz a gaming is: lassan minden konzolgyártó emel az árain a memóriaválság hatására.
Spórolni is lehet a Starlink új csomagjaival, az abszolút korlátlanság azonban nagyot drágult a magyar piacon is.
Megszűnt a Mac Mini 256 GB-os változata, ám ez azt is jelenti, hogy nagyot nőtt a belépőmodell ára. Ráadásul komoly hiány van a termékből.
Ami régen középkategória volt, ma már 10–12 millió forint.
Óriási hiányt okozott a technológiai piacon a mesterséges intelligencia, amely szinte kielégíthetetlen felvevő piaca a különféle áramköröknek. Hozzájárul ehhez a gyártói kapacitások viszonylagos szűkössége, így érthető az eredmény: sosem látott árdrágulás. De talán most felcsillant egy halvány remény: elkezdődött némi árstabilizálódás, egyelőre a német piacon.
Éves szinten bő ötödével nőttek az ingatlanárak, 10 éves távlatban közel háromszoros a drágulás.
Miért lehet megfizethetőségi válságról beszélni, ha a bérek jobban nőnek az áraknál és egyébként is lassul az infláció? Hogyan lehet mérni ezt, miért érezzük teljesen másnak, mint az egyszerű áremelkedést? És miért nehezebb kezdeni vele valamit?
Azt hitte, hogy a mesterséges intelligencia csillapíthatatlan éhsége csak a memóriákra terjed ki? Akkor nagyot tévedett, ugyanis kiderült, hogy egy nem is igazán korszerű, de egyáltalán nem leírható számítógépes alkatrész ára is elkezdett felfelé araszolni. A kialakuló helyzethez több tényező is hozzájárult, így például az AI-infrastruktúra hatalmas adatigénye, a kínai PC-piac sajátossága, valamint a gyártói kapacitások szűkössége.
Újabb lökést kapott a hardverpiac jelenlegi memória-apokalipszise, miután a Samsung brutális mértékben emelte a szerződéses árait.
A madárinfluenza-járvány miatt a közös európai piacon jóval kevesebb a tojó, így a tojás is.
A négyzetméterkorlát miatt.
A következő fél évben meredeken nőhetnek az árak, azután a szakértők kiegyenlítődést várnak az ingatlanpiacon.
Megugrik az illetékbevétel, több adó jön be, konjunktúra lesz, nő a GDP, hosszabb távon pedig a csökkenő kamatszint és az infláció is hozzájárul majd ahhoz, hogy pluszba jöjjön ki az állam a legújabb kedvezményes lakáskölcsönnel. Erről Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszélt egy interjúban.
Itt a kormány újabb válasza az áremelkedésre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint áprilisban havi alapon 0,2 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, a tavalyi év azonos hónapjához képest az inflációs ráta 4,2 százalékra süllyedt. Az áremelkedés ütemének lassulása a piaci konszenzushoz képest gyengébb lett.
Átlagosan 19 százalékos inflációt érzékeltek a fiatalok idén februárban, de a mediánérték is 16 százalékot tett ki a K&H ifjúsági index legfrissebb eredményei szerint. Ez azt jelenti, hogy a 19-29 évesek a hivatalos inflációhoz képest négyszeres drágulást tapasztalnak a mindennapokban, és a többségük a jövőt illetően sem túl optimista.
Legfeljebb 10 százalék maradhat a kereskedőnél 30 alapvető élelmiszer esetén. Ez ugyan nem konkrét árstop, de a korábbihoz képest bő háromszor annyi termékre érvényes.
Egy év alatt 17 százalékkal nőttek a használt lakások árai Budapesten, de országosan is 10 százalék fölötti a drágulás. A legolcsóbb pesti kerület a XX. és a XXIII., a legdrágább megyeszékhely Debrecen.
A nagyobb bankok közül – egyelőre – csak az Erste Bank és a Gránit Bank nem jelentett be inflációs díjemelést az idei évre.
