A jegybank elnöke érzékelte, hogy a kormánykommunikáció lassan őt próbálja felelőssé tenni a magyar gazdasági bajokért, holott a főbb döntéseket a kormány hozta és nem ő.
Raskó György agrárközgazdász szerint 80 százalékkal is többe kerülhet hamarosan a sertéshús.
Emlékeznek még arra, hogy idén volt egy téli olimpia? Nos igen, egy hosszú, nagyon-nagyon hosszú év végére érkeztünk most el. Egy háború a szomszédban, egy választás itthon újabb Fidesz-kétharmaddal, évtizedek óta nem látott infláció, huzakodás az EU-pénzekért, a rezsicsökkentés elengedése, áruhiány, több százezer ember adózásának pánikszerű átalakítása, a tanárok vegzálása, meg persze minden idők legkorruptabb foci-vb-je – ha nem is olyan tragikus, mint 2020, azért elég nyomasztó ez a felsorolás. Megnéztük, mit gondoltak önök az év legfontosabb eseményeinek, melyek voltak a gazdaság/vállalkozás rovatok legolvasottabb cikkei idén.
Nem hozott csodát a karácsony: látszik, hogy az árkorlátozás nem, csak a piaci folyamatok képesek lassítani az élelmiszerek drágulását.
Hogyan lehet a kamatemelésen és az árstopokon kívül küzdeni az infláció ellen? Lesz-e recesszió Amerikában és az Európai Unióban, és lehet-e ennek örülni? Mennyire kockázatos a nagy jegybankok taktikája a gazdasági növekedés beindítására, és mit tehetünk mi egy személyben a siker érdekében? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Miró Józseffel, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzőjével.
Az ársapkás termékekből kötelező lesz nagyobb készletet tartaniuk a boltoknak.
A kormánypárti és az ellenzéki szimpatizánsok mást-mást tartanak az áruhiány fő okának. Előbbiek szerint a brüsszeli szankciók a legnagyobb felelősök, utóbbiak szerint a gyenge forint.
A kisebb töltőállomásoknak évekre lesz szükségük az árstop okozta veszteségek ledolgozására.
Egyelőre nem követik az Aldit, ahol hétvége óta vannak jelentősebb korlátozások.
Megvan az egyezség az EU-pénzekről, de azért, hogy pénzt kapjunk, még sokat kell tárgyalni a következő hónapokban is; jókora korrupciós botrány tört ki az Európai Parlamentben; Európa-rekorder lett a magyar infláció, és még mindig van hova feljebb. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Karácsony előtt egy héttel vezette be a korlátozást az áruházlánc.
Az állami intézmények számai módszertani eltérések miatt különböznek, de egyik sem olyan pontos, mint a vásárlói módszertan, amely az árcédulákra nézve lövi be a drágulás mértékét.
Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
Mire helyreáll az ország üzemanyag-ellátása, újra nehéz, árfelhajtó időszak jön az orosz olajból finomított termékek exporttilalma miatt. Történjék bármi, egyelőre nem száll el a Mol busás profitja.
Az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A kormány szerint az ársapkák működnek, így kitolta azokat négy hónappal.
Az ársapkáról a kormány egyeztetett előzetesen a kereskedőkkel.
A lap úgy tudja, hogy az egyre gyakoribb hiány ellen szigorúbb ellenőrzésekkel és nagyobb büntetésekkel lépne fel a kormány.
Az egészségesebb termékek ára ugrott meg bántóan, az infláció csillapítására rámegy a következő két év, visszaesik a fogyasztás – mondta a HVG hetilapnak Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki arról is beszélt, miért nem fair nálunk a verseny.
Kemény fába vágtuk fejszénket közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában: autóba helyezett stúdiónkban addig beszélgettünk az árstopokról és általában a gazdasági helyzetről, amíg sikerült tankolnunk. Az adás kis szerencsével tíz perc, nagy balszerencsével több óra is lehetett volna, végül bő egy óra alatt, Budáról indulva Pest másik oldalán tudtunk 95-ös benzint szerezni.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
