Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Az atombomba katonai bevetés nélkül is pusztított a világháború után. Napjainkban még regionális háború esetén is világméretű éhínséget okozhatna a nukleáris fegyver.
A németek és az amerikaiak 1941-ben még nagyjából ugyanolyan közel álltak az atombombához. A világtörténelem akkor fordult más irányba, amikor 1941 végén a harctéri helyzet szorítani kezdte a Wehrmachtot, és a bizonytalan atombomba helyett a gyorsabban kivitelezhetőnek vélt csodafegyverre, a nagy hatótávolságú rakétára összpontosította a kutatók erejét. Ez azonban a London elleni rakétatámadások ellenére sem fordította meg a háború kimenetelét.
Az atombomba alapjául szolgáló 1938-as felfedezés német kutatók, Otto Hahn és Lise Meitner érdeme. Nevüket ma kutatóintézetek és utcák viselik. Hahn az 1944-es kémiai Nobel-díjat is elnyerte a nehéz atommagok hasadásának felfedezéséért. 1939-ben, amerikai emigrációjában Albert Einstein nyomban felismerte, hová vezethet a maghasadás, és személyesen Roosevelt elnöknek írt levelet, hogy az USA-nak érdemes lenne atombombát gyártania. Tanácsát 1942-ben fogadták meg. Egy tábornok és egy tudós, Leslie Groves és Robert Oppenheimer vezetésével gyorsították fel a kutatásokat és a gyártást. Mivel ezek a munkálatok eleinte New Yorkban folytak, a Manhattan-terv nevet kapták.
A kutatóközpontok mellett a szintén titkos gyárakat, köztük az urándúsítókat is beleértve több mint 125 ezer ember dolgozott a terven, és számolatlanul költötték rá a pénzt, mai áron majdnem 30 milliárd dollárt – ennél csak a holdra szállás volt drágább tudományos vállalkozás. Három év alatt el is jutottak odáig, hogy – Trinity (Szentháromság) fedőnéven – az új-mexikói sivatagban, a Los Alamos-i atomlabor környékén, 1945. július 16-án hajnalban felrobbantották a világ első atombombáját, egy plutóniumbombát. Azért is azt, mert uránbombából nyersanyag híján akkor éppen nem volt másik. Pedig hamarosan szükség lett rá.

Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.