Az atomerőművek kiégett fűtőelemeit, ha többször nem is, de egyszer újra fel lehet használni. Ellátogattunk Normandiába, a világ legnagyobb kapacitású újrafeldolgozó üzemébe, megnéztük, hogyan nyerik ki a kiégett kazettákból a hasznos anyagot, és azt is, mit kezdenek a már menthetetlen, óriási radioaktivitású nukleáris hulladékkal.
A rendszerváltás előtt Bulgária is teljes mértékben szovjet nukleáris technológiát használt, de Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően igyekszik minél jobban eltávolodni Moszkvától, és az atomerőművek fűtőelemeit máshol beszerezni.
Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére is arról beszél, hogy ez hiba volt.
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) Dubajban.
A gyorsreaktorok működését jelentősen befolyásolhatja egy gépi tanuló algoritmus, amely három percen belül bejelez, ha hibás működést tapasztal.
A bolgár tranzitadó ellenére is jönni fog az orosz gáz; elkészültek a 2024-es adószabályok tervei; számolgat a kormány, milyen fejadagokra lenne szükség, ha valami nagy baj történne az országban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A probléma teljes elhárítása hónapokat is igénybe vehet.
A háború kitörése előtt az ukrajnai atomerőművek kizárólag orosz fűtőanyaggal működtek, innen léptek most hatalmasat.
A célpont című filmben Isabelle Huppert az ír származású Maureen Kearney-t eleveníti meg, aki az atomerőműveket építő francia Areva szakszervezetének élén állt.
Miközben paksi beruházás néven zajlik az egyre pimaszabb átverés, az államközi itt a piros, hol a piros játék, az ellenzék figyelmét más köti le. A kormány magánzsebeket töm, mert teheti. Politikai és civil ellenzéke pedig elfogadja ezt és támogatja. Mert máshoz – elszámoltatáshoz – sem eszköze, sem kedve sincs. Vélemény.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Az amerikai Radiant Industries 1 MW-os, konténerben összeállított atomerőművet tervez. Fejlesztői szerint a szerkezet a nehezen megközelíthető helyeken is képes lenne 1000 háztartást ellátni árammal.
Akár már 2027-ben üzembe állhat a Westinghouse nevű cég első, kisméretű, AP300-as atomreaktora, ami a passzív hűtőrendszerével és a viszonylag olcsó építési költségekkel hívja fel magára a figyelmet.
Csak idő és pénz kérdése, hogy az EU területén működő orosz atomreaktorok ne szoruljanak orosz fűtőelemekre. Magyarország itt is külön úton jár, nem ezt a megoldást keresi.
Eredetileg bontásra vásárolta meg, most azonban újból üzembe helyezne egy leállított atomerőművet egy amerikai vállalat – az elgondolás azonban nem lenne egyszerű, pláne nem olcsó, és a korábban leállításért lobbizó aktivisták sem örülnek éppen az ötletnek.
Az EU a következő hónapokban kíván tárgyalni arról, hogy feketelistára tegyék-e az orosz atomenergia-biznisz kulcsvállalatát, a Roszatomot, írja a lap szerzője, Makszim Kirejev.
A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek. Oroszországnak immár nincs szüksége uniós referenciára, már nem érdeke számára hátrányos feltételeket vállalni. A Roszatom nélkül jelen formájában nincs paksi bővítés, még az is kérdéses, szerepe mennyire csökkenthető.
