A célpont című filmben Isabelle Huppert az ír származású Maureen Kearney-t eleveníti meg, aki az atomerőműveket építő francia Areva szakszervezetének élén állt.
Miközben paksi beruházás néven zajlik az egyre pimaszabb átverés, az államközi itt a piros, hol a piros játék, az ellenzék figyelmét más köti le. A kormány magánzsebeket töm, mert teheti. Politikai és civil ellenzéke pedig elfogadja ezt és támogatja. Mert máshoz – elszámoltatáshoz – sem eszköze, sem kedve sincs. Vélemény.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Az amerikai Radiant Industries 1 MW-os, konténerben összeállított atomerőművet tervez. Fejlesztői szerint a szerkezet a nehezen megközelíthető helyeken is képes lenne 1000 háztartást ellátni árammal.
Akár már 2027-ben üzembe állhat a Westinghouse nevű cég első, kisméretű, AP300-as atomreaktora, ami a passzív hűtőrendszerével és a viszonylag olcsó építési költségekkel hívja fel magára a figyelmet.
Csak idő és pénz kérdése, hogy az EU területén működő orosz atomreaktorok ne szoruljanak orosz fűtőelemekre. Magyarország itt is külön úton jár, nem ezt a megoldást keresi.
Eredetileg bontásra vásárolta meg, most azonban újból üzembe helyezne egy leállított atomerőművet egy amerikai vállalat – az elgondolás azonban nem lenne egyszerű, pláne nem olcsó, és a korábban leállításért lobbizó aktivisták sem örülnek éppen az ötletnek.
Az EU a következő hónapokban kíván tárgyalni arról, hogy feketelistára tegyék-e az orosz atomenergia-biznisz kulcsvállalatát, a Roszatomot, írja a lap szerzője, Makszim Kirejev.
A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek. Oroszországnak immár nincs szüksége uniós referenciára, már nem érdeke számára hátrányos feltételeket vállalni. A Roszatom nélkül jelen formájában nincs paksi bővítés, még az is kérdéses, szerepe mennyire csökkenthető.
A németek eddig nem adták oda az irányítástechnikát, mert a projektben benne vannak az oroszok, így a magyar diplomácia vezetője elkezdett a franciáknál házalni.
Energiatermelés a hidrogénbomba mintájára? Az amerikai tudósok kísérletének minap bejelentett eredménye kis lépés nagy célok felé, például hogy korlátlan mennyiségű tiszta, kibocsátásmentes energia álljon az emberiség rendelkezésére.
A háború elmúlt tíz hónapja során a legnagyobb európai atomerőmű körüli fegyveres harcok egyre jobban növelték egy Csernobil-típusú nukleáris katasztrófával kapcsolatos félelmeket.
A belga határra tervezett beruházásba Flandria is beszállhat.
Az ukrajnai háború kényszerítette ki az atomerőmű-építés régi tervének valóra váltását Lengyelországban, hogy tízéves távlatban csökkentse a krónikus szénfüggését.
A magyar kormány egyelőre nem használja ki az energiaválságot a klímavédelmi célok gyorsabb elérésére, helyette inkább önti a pénzt az atomenergiába és a szénbe – olvasható az e heti HVG-ben.
Még az energiaválság idején is felére lehet nyesni a tarifákat olyan országokban, ahol – Magyarországgal szemben – nem fuserálták el az energiapolitikát. Ezt állítja az ELTE TTK Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának vezetője, Munkácsy Béla.
Magyar ösztöndíjjal tanulhatnak üzbég hallgatók nukleáris szakembernek.
Ezt Szijjártó Péter jelentette be a Facebookon.
A balti államok és Lengyelország azt szeretnék, ha a nukleáris energia is része lenne az Oroszország elleni új szankciós csomagnak, de ezt sok tagállam ellenzi. A gázársapkát 12 tagállam levélben javasolta, de Németország, Magyarország és néhány más tagállam nem kér belőle.
Európa „túlságosan elkényelmesedett” az energiaellátás terén – mondta a külügyminiszter Prágában.
