Nyilvános halvacsorával demonstrálták a fukusimai víz tisztaságát a japán miniszterek
A balesetet szenvedett atomerőmű mellett fogott halakat és tenger gyümölcseit ettek nyilvánosan.
A balesetet szenvedett atomerőmű mellett fogott halakat és tenger gyümölcseit ettek nyilvánosan.
Tizenegy évvel ezelőtt katasztrofális baleset rázta meg Fukusimát, amely egy nukleáris bomba sokszorosának megfelelő sugárzással mérgezte meg a vidéket, és egy életre alkalmatlan területet hagyott maga után. Most azonban úgy tűnik, hogy a természet utat tör magának. Az élővilág különleges alkalmazkodását egy tudósokból álló csapat vizsgálja, több száz kamerával és helyszíni felmérések segítségével kutatják a tiltott vidék élővilágát. Felfedezéseiket a Viasat Nature Fukushima – Természet a veszélyzónában című dokumentumfilmje mutatja be szombat este.
Egész Európában emelkedett az eladott jódtabletták száma, olyan is van, ahol már hiánycikknek számít. A szakértők szerint nincs miért pánikolni.
Az ukrán hatóságok által közzétett animáció szerint Magyarországot is jócskán elérte volna a radioaktív felhő, ha pont augusztus 15-én sérül meg a zaporizzsjai erőmű. Mekkora a veszély valójában? Min múlik, hogy merre terjed a szennyezés? Mi a különbség a csernobili és a zaporizzsjai erőmű között? Erről kérdeztük Pázmándi Tamást, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetőjét.
A várost az 1986-os katasztrófa után építették a Csernobilból evakuált személyzetnek.
Az ukrán szakemberek szerint az egykori atomerőmű egyik alagsori helyiségében kiugróan magas a sugárzás szintje, ezért már azon dolgoznak, hogy valahogyan lecsökkentsék a neutronok számát.
Egy friss kutatás szerint a csernobili szülők szervezetét ért sugárzás nem terjedt át a később fogant gyermekekre.
A szakértőket is meglepte, hogy mennyivel kisebb lett a radioaktív sugárzás az atomerőmű-szerencsétlenség környékén.
Vagy egy ahhoz hasonló. Az HBO népszerű sorozata, a Csernobil hatására sajtóbejárást szervezett az atomerőmű kedden, ott voltunk. Most pedig videóban mutatjuk be, mit láttunk, illetve hallottunk.
Egynapos művészeti fesztivált rendeztek a minap Csernobilban. Az acélszarkofággal letakart négyes blokk közelében évről évre egyre több a turista, és most már az ukrán állam szerint is biztonságos annyira a reaktor környéke, hogy bulizni lehessen a nem is olyan rég még halálosan veszélyes, sugárfertőzött területen. Lakni azonban még további 24 ezer évig nem lehet majd a zónában.
1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb ipari balesete a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőműben: a négyes reaktor tesztelése és éves karbantartása során előbb gőzrobbanás következtében kigyulladt, később nukleáris olvadás következett be. Képeinkkel a harminckét évvel ezelőtti katasztrófára emlékezünk.
32 évvel ezelőtt, április 26-án következett be a világ egyik legborzalmasabb nukleáris balesete Csernobil közelében. A Spektrum most vetíti először a „Visszatérés Csernobilba” című dokumentumfilmet, mely bemutatja annak az új szarkofágnak az építését is, mely 100 évre hivatott megvédeni a környezetet.
Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?
Az RTL II. december 12-től Szérum címmel tűzi műsorára a nemzetközi piacra készült magyar akció-thriller filmsorozatot. Az alkotók több szálon futó, fordulatos történetet ígérnek, akárcsak a 24 és A szökés című sorozatoké, a Szérum látványvilága és hangulata pedig a skandináv krimikre fog emlékeztetni bennünket.
Három reaktor és egy pihentető medence hűtőrendszere esett ki egy egyelőre ismeretlen okból bekövetkezett áramszünet miatt a fukusimai atomerőműben. Az üzemeltető állítja, hogy uralja a helyzetet. Pár napjuk van a helyzet megoldására.