Mastercard: nem történt visszaélés a kártyaadatokkal
Megszólalt szombat délután a Mastercard és az egyik hazai pénzintézet is a heti rendszerleállást követő bankkártyaletiltások ügyében. A közleményeik több új kérdést is felvetettek.
Megszólalt szombat délután a Mastercard és az egyik hazai pénzintézet is a heti rendszerleállást követő bankkártyaletiltások ügyében. A közleményeik több új kérdést is felvetettek.
A Mastercardtól és a bankoktól ugyan még nem kaptunk érdemi információt a csütörtöki rendszerleállás péntek este felmerült adatbiztonsági vonatkozásáról, néhány olvasó megosztotta velünk tapasztalatát. Van köztük olyan is, amely a bankok életszerű rugalmasságát mutatja be, de olyan is, amely meglehetősen szürreális képet fest arról, mi történhet pénzünk kezelőinél akkor, ha váratlanul porszem kerül a gépezetbe.
Látszólag csak 1315 forintról szól az e-mail, de jóval többet veszíthet rajta az, aki bedől a mobilszámlás csalásnak.
A bankkártyáink adatait legtöbbször ezres, milliós tételekben lopják el az azokat tartalmazó adatbázist megszerezve. Hogy mikor nem lopható el egy ilyen adatbázis? Hát, akkor ha nem létezik. Erre kínál megoldást a magyar Cellum, melynek vezérigazgatója, Kóka János az SM 2015 konferencián is bemutatta a hazai fejlesztésű megoldást.
Alaposan megugrott a visszaélések száma, az egyetlen biztató adat, hogy az okozott kár értéke csökkent.
Szeptember elsejétől egy új rendszerrel úgy fizethetünk a mobilunkkal, mintha kártyát használnánk. A Magyar Nemzeti Bank bemutatta a qvik fizetési megoldást.
Ugyan 2024 első negyedévében is nőtt a pénzügyi csalások száma – és az okozott kár értéke – hazánkban, bizakodásra ad okot, hogy a sikertelen visszaélések száma is nőtt.
Ezúttal egy vezetékes telefonszámról próbálkozott egy csaló, hogy megszerezze áldozata bankkártya-adatait, ám a trükk nem úgy sült el, ahogy ő szerette volna.
Az adathalászathoz, illetve személyi azonosítók lopásához köthető esetek száma közel háromszorosára ugrott egy év alatt.
Miközben az adathalászatra és adatlopásra épülő visszaélések aránya megduplázódott tavalyhoz képest.
A Jófogás tudomására jutott, hogy felhasználóitól adathalász kísérlettel megpróbálták kicsalni a bankkártyájuk adatait.
A Kaspersky Lab nyilvánosságra hozta a Genesis e-shop kapcsán folytatott vizsgálatának eredményeit. A kiberbiztonsági vállalat szerint az illegális online boltban több tízezer digitális hasonmást kínálnak a pénzügyi csalások elleni megoldások kicselezésére. Ezekkel a törvényes, de lopott identitásokkal a bűnözők könnyebben végre tudják hajtani a bankkártyás csalásokat.
Ezzel párhuzamosan az okozott kár értéke is sokat ugrott, a hamisított kártyákkal való trükközés viszont csökkenést mutat.
Az egyik hazai pénzintézet bankkártyás csalásmegelőzési csoportjának tájékoztatása szerint egy szimpla technikai hibánál több volt a csütörtök esti rendszerleállás mögött a Mastercardnál. A jelenleg rendelkezésre álló – nem hivatalos – információink alapján biztonsági incidens történt a kártyatársaságnál. [Frissítve a Mastercard reakciójával.]
A kártyatársaságok után a rendőrség is cáfolta a facebookon terjedő híreket, miszerint az elektronikus zsebtolvajok a sorban vagy akár egy buszon mellénk állva lophatnak az egyérintéses chippel ellátott bankkártyákról. A helyzet azonban nem annyira egyszerű, mint amennyire bármelyik fél is láttatni szeretné.
Egy új szabályozás alapján januártól még kisebb anyagi felelősség terheli az ügyfelet bankkártyás visszaélés esetén, mint eddig.
Az Egyesült Királyságból indul a bankautomatás csalások következő generációja, de ahogy lenni szokott, valószínűleg máshol is elterjed. A helyi rendőrség az elmúlt hetekben négy olyan ATM-et is talált, melybe valakik nagyon(-nagyon) apró kamerákat szereltek, hogy megfigyeljék a kártyás tranzakciókat, illetve a beütött PIN-kódot.
Egy magyar bankkártya jó eséllyel elmegy egy tizesért, egy kis megtakarítást tartalmazó bankszámla belépési adataiért már 50 ezer forintnál is többet kell fizetni az internet megfelelő piacterein. Összességében viszont meglepően olcsón adják a kártyaadatokat.
Minimális mértékben emelkedett a múlt év első felében a kártyás visszaélések értéke, a csalások legnagyobb része az internetes és határon átnyúló tranzakcióknál történik, az elfogadói oldalon viszont – leginkább a chipes kártyák elterjedése miatt – minimális a kár – számol be a Világgazdaság.
Az Egyesült Államok mellett Európában is működött az a hackerbanda, melyet 34 millió font, azaz közel 12 milliárd forint eltulajdonításával vádolnak.