A közelmúltban az interneten terjedő álhíreket tapasztalva a rendőrség és a Magyar Bankszövetség együtt tartott sajtótájékoztatót, melyen Németh Ágnes rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője elmondta, hogy megvizsgálták a hír valóságtartalmát, ilyen bűncselekményről szóló bejelentés azonban nem érkezett, ilyen ügyben nyomozást a rendőrség nem folytatott. Az ORFK képviselője szerint az elektronikus zsebtolvajokról szóló álhírek (ugyanazokkal a fotókkal) már évekkel ezelőtt számos országban felbukkantak. Az osztályvezető tájékoztatója során külön kiemelte, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmak valóságtartalmát minden esetben ajánlott ellenőrizni, mielőtt megosztanánk.

De...

Az elektronikus zsebtolvajokról szóló híreket ma valóban a kamuhíreket nagyüzemben gyártó oldalakon olvashatjuk – abban a formában tehát nem igazak –, de ha már a rendőrség "évekkel ezelőtti" hírek utánközlését emlegeti, érdemes egy kicsit pontosabban visszaemlékeznünk azokra a bizonyos korábbi évekre. Elég lesz 2015-ig visszamennünk, amikor a rangos brit fogyasztóvédelmi lap, a Which? gyakorlati próbálkozások során során arra jutott, hogy bárki által könnyen hozzáférhető és olcsó módszerrel, tulajdonképpen egyetlen androidos telefon és egy megfelelő alkalmazás segítségével könnyen el lehet lopni az egyérintős (más megfogalmazásban: érintés nélküli, paypassos, NFC-s) bankkártyákról a kártyaszámot és a lejárati dátumot, ezekkel pedig könnyen vissza lehet élni.

Pixabay

Ezekre az adatokra szokták azt mondani a kártyatársaságok, hogy ha valaki meg is szerzi ezeket, az még nem elég a visszaéléshez. Nos, a Which? után tavaly a HWSW informatikai szakoldal ismét kipróbálta: elég. Hagyományos formában, a sarki boltban nem, ott ugyanis egy kis összeg, itthon 5 ezer forint fölött már PIN-kódot kér a terminál. Internetes vásárlás esetén azonban más a helyzet: brit és magyar tesztek egybevágó eredménye szerint az ingyenes androidos alkalmazással leolvasott kártyaadatok birtokában minden további nélkül lehet vásárolni sok webshopban – konkrétan egy 1 millió forintos tévét is sikerült így megvásárolniuk.

Kinek kell félnie?

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a buszos pénzlopásról szóló, mostanában sokak által megosztott cikkek csupán rémhírek. A kártyaadatokat viszont valóban le lehet lopni a bennük szereplő módszerrel, ez pedig közvetett módon – ahogy kiderült a fent említett, gyakorlati tesztekből – igenis bajba sodorhatja a kártyatulajdonosokat. Jó hír, hogy a folyamat végén mindig ott a kártyatársaság és a bank, a jogosulatlan hozzáférés esetén visszaigényelhető a pénzt, a kárt és a nyomoztatással járó feszültséget pedig jó eséllyel a két vállalatnak kell majd lenyelnie. A kártyatulajdonosnak pedig csak egy pár napos-hetes idegeskedés juthat, de a pénzét visszakapja.

MTI / Mohai Balázs

Ami fontos: mindenképpen kérjen a kártyája mellé olyan szolgáltatást, amellyel azonnal értesül a tranzakciókról. Ez a legtöbb helyen még mindig sms-t jelent, de vannak már olyan megoldások is, amelyek az sms és annak díja nélkül, a mobilbanki alkalmazásra küldött értesítéssel oldják meg a dolgot.

Mit tegyen?

1. Ne féljen! A sajtótájékoztató szereplői közül maximum a rendőrök járkálnak majd POS-terminállal, de ők nem buszon rejtegetik a készüléket, legfeljebb helyszíni bírság kiszabása után veszik elő, nagyon is észrevehetően.
2. Ha nincs valamilyen tranzakciós értesítő szolgáltatás a bankkártyája mellé rendelve, még ma hívja fel bankja ügyfélszolgálatát, hogy igényelje.
3. Ne dőljön be a kamuhíres oldalak rémhíreinek. Ha tudni szeretné, hol verik át rendszeresen híreikkel, fussa át a listánkat: weboldalak, melyeknek soha ne higgyen el semmit.
4. Ha teheti, bankkártyája helyett használja fizetésre androidos telefonját. A közhiedelemmel ellentétben a mobilfizetés még a bankkártyáknál is biztonságosabb, ugyanis további biztonsági rétegek is megjelennek vele. Ha K&H-s, akkor itt olvashatja, hogyan állhat át. Ha az OTP vagy bármely más bank ügyfele, akkor pedig ide kattintson.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.