Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A hazai bankok 2023 első félévében 675 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ami a 2000-es évek óta megfigyelt összes eddigi év teljes éves adózott eredményét meghaladja – írja Pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Azonban a hazai bankrendszer jövedelmezőségének csökkenése várható, ezért a jegybank szerint indokolt, hogy konzervatív osztalékpolitikát folytassanak a pénzintézetek. Kiemelték: „A profitnak ez a szintje nem fenntartható. Az alapkamat dezinflációs folyamatokkal összhangban történő csökkenésével, a lassuló piaci hitelezéssel és az emelkedő hitelkockázatokkal a profit mérséklődése várható” – fogalmaztak, ennek ellenére
a hazai bankrendszert változatlanul stabilnak, sokkellenálló képességét erősnek ítélik.
Noha a hitelkockázatok 2023 első három negyedévében még nem realizálódtak, az már látható, hogy a 90 napon túl késedelmes vállalati hitelek arányában fokozatos emelkedés látható. Az MNB a kockázatos portfóliók között említi az átárazódó kamatstopos hiteleket, valamint azt, hogy a hitellel rendelkező vállalatok kamatfedezettségi mutatója csökkent. Ez utóbbi tendenciát jelzi, hogy míg az alacsonyabb kamatfedezettség mutatóval rendelkező vállalatokhoz 2021-ben csak a hitelállomány 30 százaléka kapcsolódott, addig tavaly már a 42 százaléka. A nagyvállalatokat tekintve a mutató emelkedése 16 százalékpontot tett ki 2021-ről 2022-re, a kkv-k esetében mindössze 8 százalékpontot.
A jegybank szerint a gyerekvállaláshoz kötött támogatott háztartás hitelek is kockázatot jelenthetnek a bankok számára. 2019-2023 között 233 ezer babaváró szerződéskötést kötöttek, 2016-2023 között 226 ezer csok támogatási- és 82 ezer csok hitelszerződés született. Eközben a 2019 júliusában babaváró hitelt felvevők közel 80 százaléka teljesítette a gyerekvállalást, míg az MNB becslése szerint 2023 májusáig a babaváró adósok nagyjából 40 százalékánál nem született még gyerek. A kockázatokat ugyanakkor csökkenti, hogy jellemzően magasabb jövedelműek vették fel ezeket a hiteleket, állami kezességvállalás mellett.
Szintén a kockázatok között említik a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek piacát, ahol jelentősen nőtt a kihasználatlanság, miközben növekedett az elvárt hozam, ezért csökkent az ingatlanok értékeltsége.
Az ingatlanpiac önmagában is jelentős kockázatokat tartogat, hiszen alacsony szinten van a lakáspiaci kereslet és tranzakciószám, emellett a második negyedévben éves alapon enyhe csökkenés tapasztalható a nominális árakban. Eközben érdemben enyhült, de még mindig magas szinten a lakáspiaci túlértékeltség, ugyanakkor emelkedik a kihasználatlansági ráta. Mindezek eredményeként a befektetési forgalom 60 százalékkal csökkent.
Mindezek miatt az MNB hangsúlyozza, hogy
a bankok osztalékpolitikája maradjon konzervatív, és a kivételesen magas profit jelentős részben a tartalékok bővítését szolgálja.
A jegybank összefoglalója szerint tehát csökkent a betétállomány, de a szektor likviditási tartaléka továbbra is bőséges, a tőkemegfelelés egy súlyos stressz esetén is biztosítja a szektor stabilitását. Összhangban a nemzetközi folyamatokkal, a bizonytalan keresleti környezet, a magas infláció és a stagnáló gazdasági növekedés a hitelezés lassulásához vezettek. Ezért a profitabilitás mérséklődni fog a jövő évtől, a kamatjövedelem csökkenésével párhuzamosan.
A nemzetközi környezetet illetően, a tavaszi amerikai bankcsődök után az amerikai bankok részvényeinek értékeltsége nem állt vissza a korábbi szintre, az európai bankoké viszont igen, így a két kontinens bankjainak értékeltsége közötti olló szűkült.
Lassuló növekedés, magas infláció és magasabb kamatkörnyezet jellemzi a makrogazdaságot, ami a bankoknál a hitelezés lassulásában és a kamatjövedelmek emelkedésében mutatkozik meg.
A bővülő kamatjövedelmet viszont egyre több országban vonják el bankadók vagy jegybanki intézkedések (pl. a kötelező tartalékra) formájában.
A lakáspiacon szinte minden országban csökkennek reálértelemben az árak, mintegy felében nominálisan is, de számos országban még mindig túlértékeltnek tekinthető a lakáspiac.
