A NASA számításai szerint a 2024 YR4 valamikor 2032 végén csapódhat a Hold azon részébe, amit a Földről is látni lehet. Mindez egyrészt igen látványos lesz, másrészt törmeléket is elindíthat a Föld felé.
Több mint fél évszázad után tért vissza a Földre.
Fél évszázadon át keringett a Föld körül a Koszmosz-482-es űrhajó, de most utóléri a sorsa.
Hajtóműhiba miatt sok évtizeddel ezelőtt nem tudott elindulni a Vénusz felé, így Föld körüli pályán ragadt egy szovjet űrszonda. A nagyobb darabjai épségben maradtak, és hamarosan becsapódnak a Földbe.
Hatalmas krátert üthet a Holdon az 2024 YR4 aszteroida, ráadásul a Földről is látható lenne az ütközés.
A Louisianai Egyetem kutatói szerint a korábbi elképzelésekkel ellentétben egy szökőár is képes lehetett olyan hullámstruktúrákat létrehozni, amilyenek Louisiana alatt találhatók.
A lengyel űrügynökség szerint a Falcon 9-es további darabjai egy körülbelül száz kilométeres széles sávban bukkanhatnak még fel.
A számítások szerint 1:2700-hoz az esély rá, hogy 157 év múlva összeütközik a Földdel az 500 méter átmérőjű Bennu aszteroida. A hatását az egész világon érezni lehetne.
Amerikai kutatóknak sikerül megfejteniük a Vallis Schrödinger és a Vallis Planck, vagyis két holdbéli kanyon keletkezésének titkát.
Joël Lapointe Québec környékén szeretett volna túrázni egyet, a felkészülése azonban nem várt fordulatot vett.
Az Európai Űrügynökség a Gaia űrteleszkóp történetének eddigi két legnagyobb problémájával kellett, hogy megküzdjön.
Szuperszámítógéppel szimulálták tudósok, mi történt pontosan akkor, amikor a DART-misszió során eltérítették a pályájáról a Dimorphos nevű aszteroidát.
Amerikai kutatók szerint a Vénusznak a Naprendszer keletkezésekor még lehetett saját holdja, ám azt végül a bolygó gravitációja semmisítette meg. Ez megmagyarázná a különös mozgását.
Ritkán sikerül rögzíteni, ahogy egy objektum becsapódik a Jupiterbe, az idei év azonban ebből a szempontból különlegesen szerencsésnek mondható.
Kína eddig azt is tagadta, hogy övé lenne az a 2022 elején a Holdba csapódott rakétadarab. Úgy tűnik azonban,nemcsak hogy Kínáé volt, de volt rajta valami, aminek eddig a létezéséről sem lehetett tudni.
Évente 10 000 és 100 000 közé tehető azon események száma, amelyek során a Vénusz légkörében felvillan valami. Villámlásnak hitték, de most nagyon úgy tűnik, hogy mégsem az.
A jó eséllyel orosz drónokból származó törmelékek ezúttal Tulcea városától alig 8 kilométerre értek földet.
Egy eddig be nem azonosított objektum ütközött augusztus 29-én a Jupiterrel. Az először Japánból észlelt eseményt rögzítették is.
Rendkívül ritka dolog történhetett egy francia nővel: egy meteoritdarab eshetett rá egyik pillanatról a másikra. A kődarabot egy geológus is meteoritként azonosította.
Az aszteroidák becsapódása az egyetlen olyan természeti katasztrófa, amelynek teljes elhárításához nem rendelkezünk megfelelő technológiával.
