szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatóknak sikerül megfejteniük a Vallis Schrödinger és a Vallis Planck, vagyis két holdbéli kanyon keletkezésének titkát.

A Hold déli pólusa rendkívül izgalmas terület, a domborzata ugyanis meglehetősen vad. Az már korábban kiderült, hogy a Mount Everestnél is magasabb hegycsúcsokat találni ott, nemrég viszont arra is fény derült, hogy még a Grand Canyonnál is mélyebb kanyonok is találhatók ott. Az erről szóló tanulmány a Nature Communications hasábjain jelent meg.

A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter vizsgálata alapján kiderült, hogy a rendkívüli gyorsasággal száguldó aszteroidák percek alatt vájhattak óriási kanyokonokat a Hold felszínébe. A szerkezet két ilyen képződményt vizsgált: a Vallis Schrödingert és a Vallis Planckot. Előbbi 270 km hosszú és 2,7 km mély, utóbbi pedig még ennél is nagyobb: 280 km hosszú és majdnem 3,5 km mély.

Hozzájuk képest a Grand Canyon ugyan hosszabb a maga 446 kilométerével, a mélysége viszont csak 1,9 km.

David Kring, az amerikai Egyetemek Űrkutatási Egyesületének (Universities Space Research Association, USRA) tudósa szerint nagyjából négymilliárd évvel ezelőtt egy aszteroida vagy üstökös repült át a Hold déli pólusa felett, majd nekicsapódott a felszínnek. A számítások szerint ez nagyjából 55 ezer km/h sebességgel történhetett meg, így a két nagy kanyont kevesebb mint 10 perc alatt hozta létre az esemény.

A NASA befotózott a Holdon abba a kráterbe, amelyik állandóan sötétségbe burkolózik

A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter holdszondája, valamint a dél-koreai Danuri szonda közös képet készített a Holdon található Shackleton-kráterről, ami értékes vízjeget tartalmazhat.

A szakemberek úgy vélik, ez a kataklizma hozta létre a Hold déli pólusától nagyjából 600 km-re lévő Schrödinger-medencét is, ami egy 320 km-es kráter. A kutatók fotók alapján elemezték a területet, ami végül segített nekik megfejteni a két kanyon titkát is.

A medencét létrehozó becsapódás során a Hold törmeléke 3600 km/h sebességgel hullhatott vissza az égitestre.

Gareth Collins, a tanulmány társszerzője szerint a Schrödinger-medencét létrehozó becsapódás hasonló lehetett, mint ami a dinoszauruszok kipusztulását okozta. A kanyonok létrehozásához pedig nagyjából 130-szor több energia kellett, mint amennyi a világ jelenlegi összes nukleáris fegyverében összeadódik – számolt be róla az Interesting Engineering.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!