A fölháborodás folyamatos moraját a maga szája íze szerint hangosította fel 1920 első félévében a magyar sajtó, amely június 4-én ritkán tapasztalt nemzeti egyetértésben gyászolt. Bár a cenzúra akkor is dolgozott, az újságok tudósíthattak a békediktátum elleni tüntetésekről is.
Csak a felszínen mond le a rendkívüli hatalomról a kormány, az új rendszerben kulcsszerepe lesz a tiszti főorvosnak. Olyan megoldás születhet, ami a 2016 óta meghosszabbítgatott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre emlékeztet.
Hat országnak jutott a történelmi Magyarországból lefaragott területekből, minden harmadik magyar a határokon kívül találta magát az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés nyomán. Ám a határokat nem húzták meg elég pontosan, így végig kellett járni azokat, és kijelölni a végleges határvonalakat, például olyan határkövekkel, mint a fenti képen látható csengeri.
Az irredentizmus a 19. században, Olaszországban született, és elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiától követelt területeket, Magyarországon ezt persze nem vették jó néven. Az I. világháború és Trianon után Magyarország lett irredenta, következő évtizedeit az a törekvés határozta meg, hogy elvesztett területeit visszaszerezze. Centenáriumi Trianon-sorozatunk 5., befejező része.
A magyar kormány hálát adhatna Trianonért, az ország pedig beláthatná, valójában nem ezeréves, hanem csak száz – mondta el egy osztrák lapnak Fischer Ádám. Mivel magyarázza állításait a karmester?
Sokba került, rontotta a revíziós esélyeket, és politikailag is veszélyesnek számított az akkori hatalom szerint az a több mint négyszázezer magyar menekült, aki 1918 és 1924 között érkezett a megmaradt Magyarországra a békediktátum alapján elcsatolt területekről.
Erdély elcsatolása 1920-ban Magyarországtól azért is megrendített sokakat, mert addigra kialakult az a sztereotípia, hogy az ottani magyarok a magyaroknál is magyarabbak, az ősi hagyományok leghitelesebb őrzői.
A német lapban Orbán Viktor 10 éves kormányzását tekintik át. Az elemzés szerint a járványban használt rendeleti kormányzás is az igazolta, hogy Magyarországon minden hatalomtól Orbántól ered, ha ő azt úgy látja jónak.
Miközben a magyarok több mint kétharmadát eddig nem zavarta a nemváltoztatás, a Fidesz és a KDNP képviselői egy új törvénnyel betiltották azt, és tudatosan próbálnak feszültséget szítani az érintett kisebbség ellen.
A megfigyelési törvénynek csak az indoklásába fért bele az a kitétel, hogy a hatalom nem él vissza polgárai kárára az elektronikus hírközlési eszközök ellenőrzésének új lehetőségeivel.
A HVG 1990 novemberében készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Hiába épült központi emlékhelye Trianonnak, a békediktátum centenáriuma sem hoz megbékélést határon belül és azon túl. A hatalom hiába próbálja, nem tudja új mederbe terelni az emlékezést.
Az Ismeretlen Trianon című könyv szerzője meghúzza a határokat: mély traumák, halványodó emlékek, hanyatló vidékek. HVG-interjú Ablonczy Balázs történésszel.
1965-ben lett az "ellenzék ügyvédje", a Nagy Imre-per felülvizsgálati eljárásában ő képviselte az elítélteket, irányította a Soros Alapítványt, perelte az MSZMP-t. A HVG 1990 májusában készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
A kétharmad esetleges működési zavarától félt Orbán Viktor, amikor bevezettette a különleges jogrendet. Most rizikó nélkül mond le róla, hogy aztán bármikor visszavehesse. Sőt, legújabban kiderült, ezt máris megkezdi.
Tíz évig csak miniszteri engedéllyel lehet megtudni, hogy szállít-e követ a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításához például a miniszterelnök apja, és hogy milyen dollárkifizetések történnek a jórészt kínai hitelből épülő beruházás során. A kivitelező konzorcium magyar fele Mészáros Lőrinc érdekeltsége, amely a járvány miatti gazdaságvédelemre hivatkozva is kaphatott pénzt.
A kereszténydemokrata politikus nagy éve volt 1990. Népjóléti miniszter, majd pártelnök lett, de mindezt csak sejteni lehetett 1990 áprilisában, amikor a HVG portréinterjút készített vele. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
A rendszerváltás előtti utolsó pénzügyminiszter a rendszerváltás után is beleülhetett ugyanabba a bársonyszékbe. A HVG első minisztersége idején, 1989 júniusában készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Háromévi jegelés után az Alkotmánybíróság ismét napirendjére vette a HVG 2014-es karácsonyi számával kapcsolatos beadványt, amelyet első, másod- és harmadfokon is elutasítottak a bíróságok.
Az elismert történészprofesszor, akadémikus a rendszerváltást megelőzően és kis ideig utána kipróbálta magát politikusként is. A HVG épp ekkoriban, az MSZP megalakulásakor, 1989 októberében készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
