Sok ezer új munkavállalót szívnak fel a Debrecenbe települő újabb és újabb nagyberuházások, ezért van szükség “új, élhető munkásszálló és dolgozói apartmanok kialakításra” egy friss kormányrendelet-tervezet szerint, amely a munkásszálló-építést kiemelt beruházássá tenné.
Több milliárd forintot fordítottak már közpénzből olyan állami beruházások előkészítésére – köztük egy új Duna-hídéra –, amit most a spórolás miatt elhalasztanak – ismerte el Lázár János államtitkára.
Egyetértett az Alkotmánybíróság (Ab) Novák Katalin köztársasági elnökkel, aki aggályosnak tartotta a Lázár János által elkészített új építési törvényt, ezért előzetes normakontrollt kért a testülettől. Az Ab szerint „a jogbiztonság sérelmét okozza”, hogy a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt. A miniszter úgy reagált: megfontolják az Ab észrevételeit, de ez őt nem téríti el a céljától.
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.
Visszaesett a beruházások száma az első negyedévben, leginkább a cégek fogták vissza magukat.
A rendelet három kerületet érint, a korábbi tiltakozások nem értek el hatást.
Egy százalékkal több beruházás volt tavaly, mint 2021-ben, az utolsó negyedévben akkora visszaesést mértek, mint 2020 közepe óta egyszer sem.
A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát.
Nem fért be, vagy nem engedtek be mindenkit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal épületébe a nyíregyházi létesítmény ügyében meghirdetett közmeghallgatásra. Több képviselő és újságíró is az épületen kívül ragadt az esemény elején, amely kiabálással, tolongással kezdődött.
Az új építésügyi törvénytervezet alapján a miniszter diszponál minden uniós vagy állami forrásból finanszírozott beruházás felett. Ez verte ki a biztosítékot a szegedi politikusnál, szerinte ez nemcsak alaptörvény-ellenes, de kivitelezhetetlen is.
Nem spórolt a nagy szavakkal Orbán Viktor, amikor a gazdaságunkról beszélt: Az EU azt gondolja, hogy Magyarországot gazdaságilag sarokba lehet szorítani, de ez nemhogy nem igaz, „boldogulunk mi nélkülük is", mert „a magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van”. Ellenőriztük, mi igaz a miniszterelnök állításaiból.
Idén is megdőlt a beruházási rekord Magyarországon, a legnagyobb részük az elektromosautó-iparba érkezett – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
7,7 százalékos növekedést mért a KSH a beruházásokban. A külföldi vállalatok és az ingatlanfejlesztők sok fejlesztésbe vágtak bele, az állam visszafogja a kiadásait.
Törvényjavaslatok is készültek már, hogy a kormány meggyőzze az EU illetékeseit, érdemes pénzt adni Magyarországnak; recessziót és 20 százalék fölötti inflációt lengetett be Varga Mihály; beruházásstopot hirdetett a kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az ABB globális felmérése szerint az amerikai és európai vállalatok egyre inkább úgy döntenek, hogy a tevékenységeiket inkább visszatelepítik az anyaországba, vagy valamelyik közeli régióba – ugyanakkor az oktatásban jelentős hiányosságok mutatkoznak az e stratégiák sikeréhez szükséges készségek terén. Jelenleg csak minden negyedik oktatási intézmény használ robotokat a tanítási programjában, pedig az amerikai és európai vállalatok 70 százaléka a következő három évben robotikai és automatizálási beruházásokat tervez.
Miközben mind érezzük, hogy baj van a magyar gazdaságban, és a szakértők is igencsak pesszimisták, nemcsak egy kimondottan jó GDP-növekedési adat jött, hanem az is kiderült, hogy a beruházásokból is egészen sok érkezett. Arra kerestük a választ: van-e még szufla a gazdaságunkban? Mit hozhat a jövő, meddig tarthat ki ez a lendület, és mi jöhet utána?
Árstopok után beruházásstopot is hirdetett a kormányzat: csaknem 300 tervezett projektet állítottak le, hogy 2100 milliárd forintot spóroljanak. Az állami takarékoskodásnak azonban nemcsak az ígért fejlesztésekre várók lesznek a kárvallottjai, hanem az építőiparban aktív Fidesz-közeli vállalkozói kör is. Az építőipart nagyon megüti majd az állami megrendeléskivonás, és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke szerint ez felerősítheti a szektor feszültségeit.
Majdnem 8 százalékkal több beruházás volt idén április és június között, mint egy évvel korábban, főleg azért, mert a lakásépítések, az ingatlanfelújítások és a villamosgép-gyártók jócskán felfelé húzták az átlagot.
Több mint száz fővárosi projekt sorsáról döntenek majd.
A különböző maradvány- és tartalékalapokból áthelyezett pénzek nagy részét az önkormányzati rendszer, a külügy, a honvédség és a kormányzati kommunikáció kapja. 21 korábbi határozatban szereplő, beruházásokkal kapcsolatos határidőket egy évvel csúsztatnak.
