Tízmilliárd forint értékű beruházást hajt végre a Félegyházi Pékség
A tavaly 30 milliárd forint árbevételt elérő családi vállalkozás fejlesztése 200 új munkahelyet teremt Kiskunfélegyházán.
A tavaly 30 milliárd forint árbevételt elérő családi vállalkozás fejlesztése 200 új munkahelyet teremt Kiskunfélegyházán.
A gazdaság cash flow-problémáiról és a bátortalanul költekező magyarokról beszélt a nemzetgazdasági miniszter; rémes szám érkezett a beruházásokról; tucatjával jönnek a kínai cégek. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Behódolni is lehet Kínának, de fékezni is, elkerülendő, hogy a globális délhez hasonlóan Európát is maga alá gyűrje.
Más városok számára is intő jel lehet az debreceni ingatlanhelyzet, ahol az épülő gyárak miatt több ezerrel nőtt az albérletkeresők száma, kibillentve a hosszú évek alatt kialakult egyensúlyt. Szakértők a budapesti Airbnb-pánikhoz hasonlítják a történteket, a városban és környékén mégis sokan attól tartanak, hogy az ipari beruházások miatt elértéktelenednek az ingatlanok.
Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.
A kis- és közepes vállalkozások 61 százaléka tervez fejlesztést, ami az elmúlt negyedévekhez képest egész jó arány, de elmarad a 2022 tavasza előtti szintektől. Kiugró fejlesztési hajlandóság mutatkozik a szolgáltatószektorban – épp ott, ahol a legmagasabb az infláció.
Nem volt alaptalan az aggodalom: különleges gazdasági övezet lett Paks.
Optikai hálózatot fejleszthet a 4iG Nyrt. a Telecom Egypttel közös céggel. Legalább 6 millió otthont érhet el az új rendszer, amit a 600 millió dollárból gründolni szándékozott közös vállalat építhet ki és fejleszthet.
Több száz százalékkal növelné a kelet-csehországi Roznov pod Radhostemben működő chipgyártó üzemének kapacitását az amerikai Onsemi. Ehhez kétmilliárd dollárnyi beruházást hajtanak végre.
Alig hoznak Magyarországra beruházásokat; a távol-keleti hátterű gyárak helyzete is nehezebb lehet; példátlan ütemben termelődnek újra a kórházi adósságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Covid-válság mélypontját idéző szintre zuhantak a magyarországi beruházások: a cégeknél nem nagyon hittek abban, hogy sok vevőjük lehet, az államnak pedig elfogyott a pénze. Arra kerestük a választ, mit tehet a kormány, miben reménykedhetnek a cégek, és borulhat-e az összeszerelő ország koncepciója.
2023-ban már stabilizálódni látszott a beruházási volumen, aztán az idei első negyedév újabb jelentős visszaesést hozott.
Három évet csúszott, de elkészült a Mol 1,3 milliárd eurós poliol komplexuma Tiszaújvárosban, ezzel akkorát gurítottak, mint a régióban senki: a kőolajkitermeléstől a kulcsfontosságú műanyag-alapanyag gyártásáig minden házon belülre került. Az átadón Hernádi Zsolt Mol-vezér Kossuth-tól idézett, József Attilától ferdített, és az európai gazdaságpolitikát ekézte. Orbántól pedig nem maradt el a brüsszelezés sem.
Jelentős beruházásokat terveznek, és több ezer munkahelyet hoznak létre.
A vízpótlást oldották volna meg, mivel a terület elsivatagosodása egyre gyorsul.
Három nap alatt három országba próbál eljutni Dél-Amerikában a külgazdasági és külügyminiszter.
Üllőn bővíti központját és épít félautomata raktárat a Rossmann Magyarország Kft. A tervek szerint az új raktárépület 2024-ben készül el, a raktártechnológiát pedig 2025-ben telepítik és tesztelik, a 2026-os év elején pedig a jelenlegi logisztikai rendszer átköltöztetése után élesben is elindul a munka.
A társaság már 2023 nyarán személyes egyeztetésekbe kezdett a polgármesterrel és az alpolgármesterrel.
A helyhatóság szerint a projekt „kezelhetetlen mértékű többletterhelést” jelent Kelenföld egészségügyi, oktatási és közlekedési infrastruktúrájára.
Nincs jele, hogy a kormány modernizációs, digitalizációs irányt venne, megmarad a termelőtőke támogatásánál, az egyedi kormánydöntések erős koncentrációja pedig sebezhetővé teszi a magyar iparszerkezetet – mondja Voszka Éva akadémikus, egyetemi tanár.