És akkor Nagy Márton nem érti, miért nem akarják a magyarok költeni a pénzüket

Tudják, kik a felelősek a gazdaságunk rossz helyzetéért, már persze a háborúpártiakon kívül? Hát mi, magyarok! Ez volt az egyik fontos üzenete Nagy Márton Indexnek adott interjújának – a gazdasági miniszter arról beszélt, „itt van egy fogyasztási puzzle”, hiába nő a reálbér, „kevésbé látható, hogy a lakosság tekintetében hová megy a pénz”. A középosztály és az átlag alatti jövedelműek ahelyett, hogy pörgetnék a gazdaságot a vásárlásaikkal, inkább félreteszik a pénzt, de ha vásárolnak, akkor is csak a lakásukra költenek. Akinek meg van állampapírja, az a kamatait nem költi el, hanem újra befekteti inkább. Ki érti ezt?

A középosztály és az átlagjövedelműek ha költenek is, azt a pénzt is lakásfelújításra fordítják

Reviczky Zsolt

Ha a gazdasági miniszter arról beszél, hogy cash flow-problémák vannak, akkor az azt jelzi, hogy igencsak nagy a baj, hiába tesz mellé olyan szép állításokat is, mint hogy a strukturális szövetben nincs probléma. Egy nappal az interjú megjelenése után aztán a KSH kiadta a második negyedéves beruházási adatait, és az eredmény tragikus: az elmúlt nyolc év legdurvább visszaesését mérték. És nem látszik, hogy ez mitől javulhatna egyhamar, pláne hogy Nagy Márton arról is beszélt, már azt vizsgálják, hogy 2025-re tervezett állami beruházásokat hogyan lehetne 2026-2027-re eltolni.

És ha már az állam bevételei: épp most jelent meg egy tanulmány arról, hogy a népegészségügyi termékadó – neta, közismertebb nevén chipsadó – csak pénzbeszedésre volt jó, most már több egészségtelen étel fogy, mint amikor bevezették ezt az adónemet. A kormány erre úgy reagált, hogy igenis működik a chipsadó, és úttörőnek számít Európában, de valójában csak ugyanazt írták le, mint a kutatás: tényleg több fogy az egészségtelen áruból.

Magyarország meghódítására is kiadta a parancsot a Kínai Kommunista Párt. És ezt a mondatot csak félig kell képletesen érteni: mint összeállításunkból kiderült, tucatjával alapítják a kínaiak az olyan vállalatokat Magyarországon, amelyek arra készülnek, hogy az országba érkezett kínai nagybefektetők beszállítói legyenek, méghozzá olyan munkákra, amelyeket egyébként akár magyar cégek is elvégezhetnének.

Az nem világos, hogy a magyar kormány milyen előnyt próbál elérni az ázsiai vállalatok betelepüléséből. Hiába segítik ezek a cégek majd a GDP növekedését, az tényleg csak egy üres statisztikai mutató marad akkor, ha nem magyar cégek és magyar munkavállalók kapnak tőlük munkát és megrendeléseket. A Der Standard eközben a magyarországi akkumulátor-boom sötét oldalát mutatta be helyszíni riportjában.

Elsüllyedt az olasz partok mellett a Bayesian luxusjacht, a hét halálos áldozat között van Mike Lynch brit techguru és Jonathan Bloomer, a Morgan Stanley elnöke is. Lynch most próbált újra belekóstolni a szabad életbe, a jachton az ő ügyvédei és tanúi ünnepelték azt, hogy felmentették egy többmilliárd dolláros csalási ügyben, amelyben akár 25 év börtönt is kaphatott volna. A bíróság nem látta igazoltnak azt, hogy a cégénél ő hamisított volna dokumentumokat, hogy túlárazva tudja eladni a Hewlett Packardnak (a vállalat pénzügyi vezetője már 2018-ban börtönbe ment ebben az ügyben).

Hogy még inkább bizarr legyen a történet, Lynch másik vádlott-társa, aki a szóban forgó Autonomy nevű vállalat pénzügyi igazgatóhelyettese volt, és akit szintén minden vádpontban felmentettek, szintén halálos balesetet szenvedett két nappal korábban Európába másik végén. Őt az angliai otthona közelében futás közben gázolták halálra. De a történetben ott van még a titkosszolgálati szál is – a kiberbiztonsággal foglalkozó cégek nyilván felkeltik a hírszerzések figyelmét –, úgyhogy az összeesküvés-elméletek hívői biztosan sokat fognak foglalkozni még ezzel.

A hét képe: az augusztus 20-i tűzijáték, amely 15 milliárd forintba került, és amelyet a vihar miatt egy óra csúszással, de még a nemzeti ünnepen meg tudtak tartani

Fazekas István

Idén 0,1, jövőre 0,2-0,3 százalékponttal fogja megdobni az inflációt az, hogy a kormány megemelte a banki tranzakciós illetéket – írta meg Matolcsy György MNB-elnök. A lakossági ügyfelekre persze nem terhelhetik a bankok az extra díjat, mert az tilos, a vállalati ügyfelekre viszont igen, a cégek pedig természetesen ezt is beépítik a saját árazásukba.

Aki ránéz a banki adatokra, az elsőre jó hírt lát: csökkentek a kamatok, felpörgött a lakossági hitelezés. Csakhogy mint azt bemutattuk, jókora hitelcsapdába sikerült bezavarni az országot, az alacsonyabb kamatokat reálisan azok érhetik el, akiknek a jövedelme havi egymillió forint közelében van, a szegényebbek csak drágábban kaphatnak hitelt.

Humanoid robotokkal kísérleteznek a nagy autógyárak, legutóbb épp a BMW zárta le sikeresnek minősített tesztjét; a robot heteken keresztül a karosszériagyártásban vett részt, komoly kézügyességet igénylő munkakörben.

Ez persze részben marketingfogás, de nem csak az. Az emberformájú robotokat ugyanis jól be lehet állítani az olyan helyekre, amelyeket eddig azért nem gépesítettek, mert nem érte volna meg átépíteni az ember formájú használatra szánt tereket. Attól azonban még nem kell tartani, hogy a robotok tömegesen vennék el az emberek munkáját: leginkább ott lehet használni ezeket a gépeket, ahol megterhelő, monoton, vagy épp veszélyes munkát kell végezni, és már most is munkaerőhiány van.

Nem szántanak, sőt az aratás után mindenféle talajmunkát elhagynak Vas megye több földjén – a gazdáknak a környék egyik jelentős terményfelvásárlója és nagy foglalkoztatója, a Nestlé büki állateledelgyára, a Purina ad támogatást az ilyen földkímélő programokért. A talajmegújító mezőgazdaság lényege az, hogy a felszínen hagyott növénymaradványokat a talajba húzó giliszták csatornáin mélyre megy a nedvesség, az előző évi vetésből megmaradt biomassza pedig védi a talajt a kiszáradástól és az eróziótól is. A cég pedig ennyivel is közelebb kerül a károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett vállalásaihoz, a cél most az, hogy 2030-ra az alapanyagaik felét ilyen helyekről szerezzék be.

A Nestlé Purina büki üzeme madártávlatból

Nestlé Hungária

Eközben a magyar gazdák csak lassan mozdulnak. A környező országok gazdálkodói nagyobb arányban, gyorsabb ütemben, támogatási programok nélkül is átállnak és alkalmazzák a talajmegújító gyakorlatokat. A felvásárlók és feldolgozók ugyanis várhatóan egyre nagyobb arányban fordítanak figyelmet erre.