Új eljárásra kötelezte a bíróság a versenyhatóságot a Bige László műtrágyakirály érdekeltségeit megabírsággal sújtó kartellügyben. A döntést mindkét fél a maga győzelmének tartja.
A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a GVH-t, amely 2021 őszén kartellezésért 11 milliárd forintra bírságolta a Nitrogénműveket, és még 3 milliárd forint bírságot szórt ki más műtrágyapiaci szereplőkre. Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa akkoriban egy ellene folytatott hadjáratról beszélt, amely mögött szerinte Csányi Sándor és Orbán Viktor álltak.
Nem tetszett a milliárdosnak az, ahogy kiszámolták a vagyonát, de a Kúriáig is eljutó ügyben végül a lap nyert.
Bige László vállalata éppen egy jó nagy adósság refinanszírozására készül.
A raktárakban több millió tonna eladatlan gabona áll, és nem látszik, ki fogja megvenni.
Az ideiglenesen leállított Nitrogénművek nyárra tervezi az újraindulást.
A milliárdos azt nem árulta el, hogy szerinte kik akarják megszerezni a bizniszeit, de ígéri, hogy el fogja mondani.
Újabb mínuszos, a várakozásoknál gyengébb GDP-adat érkezett; Bige László megzsarolta a kormányt a termelés leállításával; elkezdődtek az elbocsátások a Dunaferr körül. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A magyar különadó a műtrágya gyártását tonnánként nagyjából 20 ezer forinttal drágítja meg, amit a Nitrogénművek tulajdonosa szerint nem lehet kigazdálkodni.
Kendőzetlen zsarolásnak tűnő levelet küldött Lantos Csaba energiaminiszternek Bige László, a Nitrogénművek tulajdonos-vezetője: ha a kormány nem szabja át a vállalatot terhelő – Bige szerint ellehetetlenítő – kvótaadót, akkor leáll a termeléssel, sokkal drágább lesz a műtrágya, és az állam is bevételektől esik el. A kormány nem állt kötélnek, Bige bejelentette a végleges leállást – ami a megfogalmazása alapján csak addig lesz végleges, amíg a kormány nem enged. (Frissítés: Közben kiderült, nem végleges a leállás.)
A hazai piac 60 százalékát ellátó vállalat 93 év után fejezi be tevékenységét. Bige szerint a kormány által nyáron kivetett, új adók rájuk nézve diszkriminatívak, és azok miatt annyira nagy veszteséggel kellene termelniük, hogy azt áremelésekkel már nem tudnák áthárítani a vásárlókra.
A vegyipari nagyvállalkozó már a legelején nevetségesnek nevezte az ellene szóló vádakat.
A milliárdos vállalkozót vesztegetéssel és okirathamisítással vádolták.
Hatalmas ütemben csökkent a háztartások fogyasztása, közben pedig egyre olcsóbb a gáz és a műtrágya is – a szakértő pedig optimista ezeket a jeleket látva.
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.
Méregdrága a műtrágya, és mivel a gyárak nagy része áll, a tavaszi mezőgazdasági szezonra el is fogyhat. Ez az élelmiszerboltok árain is meglátszik majd.
A hiány újabb termékár-emelkedéshez vezet az uniós piacokon.
A gázcsapok letekerése miatt nemcsak azon agyalhatunk, hogy mivel fogunk télen fűteni, hanem azon is, hogy mit fogunk enni a következő években. Gázzal készül ugyanis az egyik legelterjedtebb műtrágyatípus, és ha nem szórják tápanyaggal a termőföldeket, krízisbe fordulhat a tömegek élelemmel való ellátása, különösen olyan aszályos időkben, mint a mostani.
Fokozatosan indulnak újra az üzemeik, de a cégvezetés azt is közölte, hogy ha újra úgy alakul a piaci környezet – vagyis túlságosan megdrágul a földgáz – akkor ismét leállás jöhet.
