Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa az Indexnek nyilatkozott, többek között arról, hogy akárcsak az uniós gyárak 70 százaléka, a magas földgázárak miatt már a Nitrogénművek Zrt. sem tud megfizethető árú műtrágyát előállítani.
A péti Nitrogénművek pár héttel ezelőtt állította le a termelést, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lenne kereslet – mondta a lapnak Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. Hozzátette, még azok az európai műtrágyagyárak is állnak, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek.
A pétfürdői üzemet nemrég korszerűsítették 450 millió euróból, azonban ismét állnak a gépek, előrehozták a karbantartást, pedig idén már tavasszal is átmenetileg szünetelt a gyártás. Elmondása szerint a gyár korszerűsítése tette lehetővé azt is, hogy a többi üzemhez képest eddig üzemeljenek, és komoly szerepe lesz abban is, hogy a kétszeri leállás ellenére is jó évük legyen.
Bige László elmondta, hogy a Nitrogénművek számára továbbra is a belföldi piac az első, holott akkora lenne az európai kereslet, hogy egy nap alatt el tudnák adni a teljes raktárkészletet. Szerinte a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat, mivel a terméshozamok biztosításához szükségesnek látják ezt. „Legfeljebb kevesebbet juttatnak ki hektáronként a megszokott mennyiségeknél. A nitrogénműtrágyák elhagyásával ugyanis borítékolható a hozam- és bevételcsökkenés is” – tette hozzá.
A cégvezető szerint a műtrágyahiány mindenképpen óriási lesz Európában, azt pedig illúziónak tartja, hogy az uniós igények esetleg direkt orosz importból kielégíthetőek, miután legfeljebb 7 millió tonna műtrágya hozható be reálisan Oroszországból, már ha nem vet ki arra is exportvámot, majd később exportkorlátozást a saját mezőgazdasága védelmében az orosz kormány.
„Arról nem is beszélve, hogy még ha újra is indulnak az üzemek, jelenleg olyan szinten terheli az ukrán gabonaexport a logisztikai hálózatokat, hogy a közúton kívül nincs más fizikailag is elérhető szállítási megoldás: a vasúti kocsit lehetetlen most szerezni, ahogyan dunai szállításhoz sem lehet kikötői kapacitást bérelni Constancában” – említett egy újabb nehézséget Bige László. A hiány pedig újabb termékár-emelkedéshez vezet az uniós piacokon, aminek hatása a takarmánygyártástól kezdve az állattenyésztésen és az élelmiszeriparon át előbb-utóbb elér a fogyasztókig is.
