Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Pénzügyileg teljesen lepusztult állapotban vannak a magyarországi növénytermelők, derül ki a 24.hu cikkéből.
A szöveg összefoglalja, mi történt az elmúlt hónapokban Bige Lászlóval és a Nitrogénművekkel, kitérve az őket sújtó új, csak nekik extrém mértékű adóra, a gyár végleges bezárásának belengetésére, az ezt illető visszakozásra, a magyar állam perrel fenyegetésére, arra, hogy szerinte bizonyos körök ki akarják csavarni a kezéből a gyárát, és az új túlélési stratégiákra meg a kötvénykibocsátásra, majd megszólaltatja Raskó György egykori agrárállamtitkárt, nagyvállalkozót, aki sötét képet fest a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
Úgy tűnik, Bige László megzsarolta a kormányt az élelmiszerek drágításával
Kendőzetlen zsarolásnak tűnő levelet küldött Lantos Csaba energiaminiszternek Bige László, a Nitrogénművek tulajdonos-vezetője: ha a kormány nem szabja át a vállalatot terhelő - Bige szerint ellehetetlenítő - kvótaadót, akkor leáll a termeléssel, sokkal drágább lesz a műtrágya, és az állam is bevételektől esik el.
Raskó szerint az agrárágazat pénzügyileg elképesztően rossz állapotban van, úgy becsüli, hogy mintegy 6-7 millió tonna gabona (ez a mennyiség megfelel egy teljes évi kukoricatermésnek) van a raktárakban eladatlanul, aminek szerinte „nem látszik a vevője”. Raskó azt mondta a 24-nek, hogy még a tavalyi készletből is vagy 1,5 millió tonna nyomja a piacot. A gazdálkodóknak Raskó elmondása szerint bevétele nincs, a kamatok magasak, hitelt nem vesznek fel, ezért pedig műtrágyát sem vesznek.
Utóbbi állítást alátámasztják a műtrágyaforgalmi adatok is. A 24-nek nyilatkozó kereskedők azt mondták, bár a tavaly nyári gázár-csúcsokkal együtt rekorddráguláson átment műtrágyaárak (400 ezer forint/tonna volt a csúcs) már visszarendeződtek, így sincs az árura kereslet. A nitrogéntrágyáknál 40 százalékos, a foszfor és kálium esetében ennél is nagyobb forgalomcsökkenést érzékeltek az utolsó békeévnek nevezett 2021-hez képest. Ezt alátámasztják az Agrárközgazdasági Intézet adatai is, melyek szerint 2021 első hat hónapjában a műtrágya-forgalmazók összesen 1 105 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelőknek, az idén ugyanebben az időszakban mindössze 561 ezer tonnát.
