A CSIRO és helyi vadőrök előzetes vizsgálatai során 25 törpe fűrészhalat (Pristis clavata) és folyami fűrészhalat (Pristis pristis) találtak, emellett először találkoztak folyami cápával (Glypsis glypsis) és északi vagy Új-Guinea-i folyami cápával (Glyphis garricki) ebben a folyóban. Az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) bejelentése szerint várhatóan ötévnyi kutatásra lesz szükség a Victoria-folyóban ahhoz, hogy megismerjék ezeknek az állatoknak a viselkedését és szaporodását.

A fűrészhalak kihaltnak számítanak azon országok 40 százalékában, melyekben korábban még előfordultak, de léteznek még egészséges populációik Ausztrália északi trópusi területein. A világ legnagyobb halai közé tartoznak, akár hét méter hosszúra és ezer kilogrammosra is megnőhetnek.

CSIRO / David Wachenfeld

"Hatalmas dinoszauruszok" – fogalmazott Richard Pillans, a CSIRO kutatója. "A legnagyobb, amit én láttam, csak ötméteres volt. Amikor valami ilyen nagyot, ilyen különös kinézetű dolgot látsz, egy ekkora fűrésszel a testén, úgy érzed, négymillió évre tekintesz vissza. "Minden, ami Észak-Ausztráliában történik, fenyegetést jelent számukra. Jó, hogy most megpróbálhatunk többet megtudni róluk és remélhetőleg megmenthetjük őket a kihalástól" – tette hozzá.

Mivel a fűrészhal-populációk nagyon kicsik, és 15 évbe kerül, mire elérik az ivarérettséget, a kutatóknak sohasem volt lehetőségük arra, hogy tanulmányozzák utódnemzési szokásaikat. Ez már csak azért is ígérkezik érdekesnek, mert korábban éppen fűrészhalaknál figyeltek meg a tudósok először gerinceseknél egy sor szűznemzést, vagyis párosodás nélküli szaporodást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.