Kiégéssel került kórházba Gerhard Schröder
A 80 éves volt német kancellár a betegség meglehetősen súlyos tüneteit mutatta.
A 80 éves volt német kancellár a betegség meglehetősen súlyos tüneteit mutatta.
Amikor a fásult, frusztrált társkereső inkább nem próbálkozik tovább, amikor a lelkesedés helyébe közöny lép, és az embert rettegés fogja el egy újabb randi gondolatára.
A kiégés, elfásulás minden szakmában kellemetlenségeket okozhat, az orvosok esetében viszont emberéletek múlhatnak rajta. Ezért van igen nagy jelentősége egy bostoni cég befektetésgyűjtésének, amelynek a célja az orvosi kiégés előrejelzése, megakadályozása, kezelése a mesterséges intelligencia segítségével.
Azok a keretek, amelyek között a nők ma boldogulni próbálnak, sok szempontból kitermelik az érzelmi kiégéshez vezető csapdahelyzeteket. Legyinteni nem lehet rá, mert a tartós stressz, a túlterheltség és a felfokozott, le nem zárt érzelmek súlyosan károsíthatják a testi és a lelki egészséget is. A külvilágból érkező káros hatásokat kizárni nem tudjuk, így jobb, ha megtanulunk harcolni ellenük.
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
Egyszer majd biztos mi is megértjük a lényeget, hogy mindezt miért is?
Amikor a fásult, frusztrált társkereső inkább már nem próbálkozik tovább, amikor a lelkesedés helyébe közöny lép, reményvesztettség, bizalmatlanság üti fel a fejét, és az embert rettegés fogja el újabb randi gondolatára.
A fáradtság csak egy vészjel a sok közül, ami arra figyelmeztet, hogy ideje lassítanunk. A munkafüggőség jó útlevél lehet a ranglétra legfelső fokának eléréséhez, de ezért biztosan kemény árat kell fizetnünk. Megmutatjuk, hogyan találja meg az egészséges egyensúlyt otthon és a munkájában egyaránt.
A sámánok a XXI. század új pszichiáterei? Ezzel a címmel közöl alapos beszámolót a sámánok és az üzleti világ kapcsolatáról a tekintélyes francia lap, a Madame Figaro.
Aligha van, aki vitatja, hogy egyre nehezebb egyszerre helyt állni otthon és a munkahelyen: a legtöbb munkavállaló vagy hullafáradtan esik haza a munkából, vagy hazaviszi a munkát, otthon pedig soha nincsen jelen. Pedig ha felborul az egyensúly, az hosszú távon súlyos problémákhoz vezethet. Miért becsüljük alá a túl sok munka, a rossz munkahelyi hangulat káros hatásait? És mi történik, ha hazavisszük a stresszt?
Van a fokozott külső-belső elvárásnak egy olyan szintje, amely összeroppantja az embert. És miközben a kor, amelyben élünk, mind nagyobb teljesítményt követel, egyre többen küzdenek kiégéssel. A csapda az, hogy gyakran éppen azokat a hivatásuk iránt elkötelezett embereket sújtja, akik a legnehezebben vagy a legkésőbb ismerik fel, hogy kiégtek. Az ilyen emberek ugyanis nem nagyon tudnak úgy gondolni magukra, mint akik "megtörhetőek", ezért csak küzdenek tovább a fokozódó nyomással, hiszen "meg tudják csinálni". A kiégés szerencsére megelőzhető, illetve kezelhető állapot, amennyiben tudatosítjuk, hogy létező veszélyként leselkedik ránk.
Megállítható a folyamat, melynek még pályaelhagyás is lehet a vége.
Amiket az emberek szerencsétlen kettes Golfokkal elkövettek, arra nincs mentség. Most itt egy újabb.
Párosan szép az élet, tartja a mondás, és ez tulajdonképpen a gumiégetésre is igaz.
Sok időt, pénzt és energiát fektetünk az ideális otthonunk megtalálásába, a lakásunk, a házunk karbantartására, hiszen fontos számunkra, hogy az egész napos távollét után jól érezzük magunkat. De mennyit törődünk azzal a hellyel, ahol a napunk nagy részét töltjük? Ha a munkahelyünkön már hétfőn reggel a pénteket várjuk, egyszerűen csak több pihenésre van szükségünk, vagy ennyi már nem lesz elég, mert a kiégés tüneteit mutatjuk? – Geszvein Erika szakpszichológus írása.
Egy átlagos munkanapon több mint két óránk telik „üresjáratként” – 60 percenként ugyanis nagyjából hétszer szakítjuk meg azt, amin éppen dolgozunk, különböző külső tényezők miatt. A folyamatos figyelemelterelődés és az esetleges, szervezeten belüli átrendeződések állandó stresszforrást jelentenek, amelyek kihatással vannak magánéletünkre is: ingerültek vagyunk, rosszul alszunk, vagy éppen nincsen étvágyunk. A jó hír az, hogy néhány egyszerű gyakorlattal megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Az alábbi összeállításban dr. Sharon Melnick stresszkutató módszerei közül mutatunk be hatot.