A biológia egyik csodája – mondják az emberi bélrendszer működéséről, azaz arról, ahogyan a bélnyálkahártyán megtelepedő több milliárd mikroorganizmus dolgozik a bekerülő táplálék megemésztésén. E mindmáig sok szempontból talányos szervrendszer megértéséhez nagyban hozzájárulhat egy kanadai–svájci kutatócsoport, amely a minap tette közzé új felismeréseit a brit Nature tudományos folyóiratban. Egyik legérdekesebb állításuk: az ember immunrendszere és bélflórája között sajátos, eddig nem sejtett együttműködés zajlik.

A berni egyetemmel közös kutatásból két felismerés tekinthető jelentősnek – summázza Sveiczer Ákos mikrobiológus, a budapesti Műegyetem docense. Először sikerült kimutatni, hogy a bélben a szerzett immunrendszer katonái, a plazmasejtek – az eddigi ismeretekkel ellentétben – nem kizárólag antitesteket állítanak elő, hanem olyan, gyulladáskeltő molekulákat is, amelyek képesek aktiválni az öröklött immunrendszert. A másik felismerés annak bizonyítása volt, hogy a plazmasejtek csak a bélflóra baktériumainak jelenlétében termelik ezeket a speciális molekulákat. A béltraktus mikrobákban gazdag környezete teszi ugyanis – ma még nem tisztázott módon – képessé a plazmasejteket arra, hogy tulajdonképpen monocitaként (is) működjenek.

A teljes cikket elolvashatja a HVG e heti számában.