A magyar kripto adózás 4+1 buktatója
A kriptoeszközök kapcsán sokszor még ma is némi zavar van a fejekben, különösen igaz ez, ha ezen eszközök különböző, adózással kapcsolatos szabályozását nézzük. Cikkünkben a friss szabályzás tükrében vesszük sorra az esetleges nehézségeket.
Sokan lelkesen üdvözölték, amikor a magyar adórendszerbe bekerült a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem. Korábban ezek az ügyletek a jogszabály elavultsága és jobb megoldás híján egyéb jövedelemnek minősültek a személyi jövedelemadóról szóló törvény (SZJA tv.) rendelkezései értelmében, amely után 15% volt az SZJA, de SZOCHO is párosult hozzá. Ezt sokan nem vállalták be és inkább eltitkolták ezt a könnyen eltitkolható jövedelmet. Erre a jelenségre reagálván hozott látszólag fényt az éjszakába a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megjelenése, amely után csupán 15% SZJA merül fel (SZOCHO nélkül). Ez így leírva nagyon előnyösen hangzik és pozitív fejleménynek tűnik, azonban az új szabályozás számos ponton nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Sőt, egyes esetekben az új szabályozás akár nagyobb adóterhet telepíthet a kriptovaluta befektetőkre, mint a korábbi szisztéma.
Az alábbiakban dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója segítségével vesszük sorra a leggyakoribb buktatókat.
1. Csak tőzsdei vagy más nyilvános platformokon bonyolított ügyletekre vonatkozik a szabály.
Az Szja tv. fogalma alapján a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet csak olyan tranzakció lehet, amely bárki számára megköthető, elérhető, így a zártkörű ügyletek nem tartoznak ide. Ez azt jelenti tehát, hogy csak a nyilvános ügyletek tartozhatnak ide, vagyis a tőzsdén kívüli vagy más hasonló bárki számára elérhető online platformokon kívül történt tranzakciók (amennyiben nem nyilvánosak) nem tartoznak ebbe a körbe.
A szakember szerint felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben az OTC ügyleten elért nyereség minek minősül? A válasz az, hogy egyéb jövedelemnek. Ez azért van így, mert más jogszabályi rendelkezés hiányában kénytelenek vagyunk az általános szabályhoz nyúlni és egyéb jövedelemnek tekinteni az OTC ügyleteket.
2. Csak a tárgyévben felmerült kiadást számolhatom el a bevétellel szemben.
Ez a jogszabály legkínosabb pontja, ugyanis ha a tárgyévnél korábban vettem a kriptovalutámat, amit a tárgyévben eladok, akkor a bevételemmel nem állíthatom szembe a megszerzésre fordított kiadásomat. „Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha 2021 decemberben 5 millió forintért vettem kriptovalutát, amit 2022 áprilisban adtam el 10 millió forintért, akkor 10 millió forint lesz a bevételem és egyben a nyereségem, amely után 15% SZJA-t kell fizetni” – mutat rá a szakember.
Bár a nyereség összegét illetően túlzó a példa, de ebben az esetben még az is jobb volna, ha inkább egyéb jövedelemnek tekintik a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet nyereségét, mert akkor csak az 5 millió forint után kell kb. 24,92% adót fizetnem (24.92% = SZJA + SZOCHO 89%-os beszámítással).
Hogy is van akkor ez a tárgyévvel? „Maradjunk az előző példánál!” – folytatja: „ha 2022 januárban vettem volna a kriptovalutát 5 millió forintért (és 2022 áprilisban adom el 10 millió forintért), akkor 10 millió forint lesz a bevételem és 5 millió forint a kiadásom, amelynek következtében a nyereségem 5 millió forint lesz. Ez már sokkal barátibb, de érdemes hangsúlyozni (vagy kiemelni), hogy ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a tárgyéven belül történik a vétel és az eladás is”.
3. Csak látszólag izgalmas a veszteségelhatárolás.
A jogszabály lehetővé teszi két év távlatából, hogy a korábbi veszteséget fel tudjam használni az aktuális nyereséggel szemben. Ez a rendelkezés azonban csak akkor bír jelentőséggel, ha az adott tárgyévben(!) befektettem majd leváltottam fiatra a kriptovalutámat és ezt veszteséggel tettem meg, majd pedig bevallottam a veszteséget. Tehát általában csak akkor tudok veszteséget tovább görgetni a következő évre, ha a tárgyéven belül adom el a kriptovalutámat.
4. Csak akkor kell adóznom, ha Fiatra váltok
Dr. Magyar Csaba felhívta a figyelmet egy igen gyakori esetre: „Sokakat megtéveszt az az általános vélekedés, amely szerint csak akkor kell adózni, ha a kriptovalutát Fiatra váltom. Ilyenkor tévesen úgy gondolják, hogy ha nem váltják be a kriptovalutát, hanem közvetlenül abból vesznek házat, autót stb., akkor nem kell adózni”. Ugyanakkor a jogszabály úgy szól, hogy jövedelem keletkezik, ha nem kriptoeszköz formájában szerez valaki vagyoni értéket. Ezt azt jelenti, hogy nem csak a Fiatra történő váltás generál adófizetési kötelezettséget, hanem bármilyen más célú – nem kriptovalutás - ügyletet úgy kell tekinteni, mintha átváltották volna Fiatra.
+1. Nemzetközi adózás
Miközben mindenki a hazai szabályozással van elfoglalva, senki nem gondol arra, hogy az esetek 99%-ban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekben külföldről származó jövedelmet szerzünk. „Magyar adózóként egy külföldi bejegyzésű tőzsdéről szerzek jövedelmet, tehát nemzetközi az ügylet. Nemzetközi ügyletek esetén viszont mindig meg kell nézni, hogy melyik országnak van adózatási joga. Ha Magyarországé az adózatási jog, csak akkor kell elővenni az Szja tv-t és a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet szabályait alkalmazni” – mutat rá a szakember.
Min múlik, hogy kinek van adóztatási joga? Ha a kriptotőzsde állama és Magyarország között nincs kettős adózatás elkerüléséről szóló egyezmény (adóegyezmény), akkor biztos, hogy a magyar szabályokat kell alkalmazni. Viszont, ha van adóegyezmény, akkor ennek a rendelkezései élveznek elsőbbséget és ezek fogják eldönteni, hogy melyik államnak a szabályai irányadóak az adott jövedelemre nézve. A szakember kiemelte: „Magyarország számos adóegyezményt kötött, azonban nem mindegyik kezeli egyformán ezeket az ügyleteket, tehát országonként eltérő lehet, hogy melyik államnak lesz adóztatási joga. Emiatt első körben mindig azt kell megnézi, hogy honnan származik a jövedelem és van-e adóegyezménye Magyarországgal. Ha van, akkor nézzük meg, hogy melyik állam szabályai érvényesülnek, mert nem biztos, hogy magyar előírásokat kell alkalmazni”. Ezeket az ügyleteket elidegenítésből származó nyereségnek vagy egyéb jövedelemnek lehet tekinteni az adóegyezményekben. Egyelőre még nem egyértelmű, hogy ezek az ügyletek hová tartoznak. Általában mindkét esetben a befektető országának van adóztatási joga, azonban egyéb jövedelem esetén előfordul, hogy a jövedelem forrás országának is van adóztatási joga.
Kapcsolódó videó:
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Hol vannak legnagyobb biztonságban pénzügyi titkaink?
Minden évben kiadják a pénzügyi titokvédelmi jelentést arról, hogy mely országok rejtik el a legjobban a pénzügyi titkokat. A listában azok a helyszínek szerepelnek előkelő helyen, ahol a legkisebb az átláthatóság, illetve a legkevésbé működnek együtt a nemzetközi szervezetekkel adatcsere tekintetében.
