Közérthető formában, több elképzelt gazdasági szereplő példáján mutatja be a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok jogi hátterét a Vagyontervezési labirintus című könyv.
A könyv szerzői, dr. Magyar-Csatlós Judit, dr. Magyar Csaba és dr. Sándor István jogászprofesszor, arra vállalkoztak, hogy szokatlan megközelítéssel, a jogi szakkönyvek világát ötvözzék a modern menedzsment kiadványok stílusával, így a könyv hangvételében keveredik a tradicionális és az újszerű szemlélet. A kötet íróinak meggyőződése: mindkét látásmódra szüksége van annak, aki vagyontervezésre vállalkozik a 21. században. Ennek érdekében egy különleges megoldással hozzák közelebb a témát az olvasókhoz: mindhárom jogintézményhez egy-egy család története kapcsolódik. Így épül fel a könyvben egy „regény a regényben” jellegű történet, amelyen keresztül olyan valósnak tűnő, olvasmányos élethelyzeteket lehet megismerni – egyébként Jókai-regényekből kölcsönzött családnevekkel –, amelyek fókuszában a vagyontervezés és az ehhez kapcsolódó kérdések állnak.
Megismerhetjük a Tímár családot, ahol az elvált és újraházasodott építészmérnök és vállalkozó körül alakuló történetben mélyedhetünk el. A Berend család esetében a bróker apát az döbbenti rá, hogy változtatnia kell az üzlet- és életvitelén, hogy megfeledkezik lánya, Anna 10. születésnapjáról. A harmadik sztori a Kárpáthy borbirtok és 55 hektár termőföld köré csoportosul, ahol a család életét az forgatja fel, hogy a 100 százalékos tulajdonosnál vastagbélrákot diagnosztizálnak.
A valószerű ábrázolás ellenére hangsúlyozzuk, hogy ezen részek cselekménye elképzelt történeten alapul, amelynek szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve – mesélte mosolyogva a könyv társszerzője, dr. Magyar-Csatlós Judit.
Miről szól a könyv?
Az egyes struktúrák bemutatása előtt a szerzők egy külön fejezetet szentelnek a házasság és az öröklés témakörének, itt a legalapvetőbb tudnivalókat mutatják be. A vagyontervezésnél ugyanis kiemelten fontos tisztában lenni a házassági vagyonjog és az öröklési jog legfontosabb fogalmaival. Ezek közérthető leírása azért lényeges, mert a további részekben bemutatott eszközök kiválóan alkalmasak a válás és a haláleset okozta nehézségek jogi feloldására is – mondta dr. Sándor István.
A könyv a könnyebb elsajátítás és az üzleti célú felhasználás érdekében az alapítványokról szóló részeknél inkább a magáncélú és azon belül is az üzleti jellegű megoldásokra összpontosít, míg a befektetési alapoknál pedig az általános szabályok bemutatása után elsősorban a magántőkealapokra koncentrál. A szerzők szerint a generációs vagyontranszferen kívül további előnyöket is nyújthatnak még az említett megoldások. Ez mindig az elérni kívánt cél és a személyes élethelyzet, valamint a vagyon jellegének függvénye, ugyanakkor megfelelő strukturálás esetén befolyásolható az öröklési jog, a házassági vagyonjog, továbbá a hitelezővédelem – írták. De nem feledkeznek meg arról sem, hogy oktatási-, egészségügyi- és nyugdíj-előtakarékosságra is alkalmasak lehetnek ezek a vagyontervezési eszközök.
Adóelkerülés vagy adóoptimalizálás?
A vagyontervezés során az egyik legfontosabb terület az adózás, hiszen egy befektetés versenyképességet vagy egy generációs vagyontranszfer megvalósítását jelentős mértékben befolyásolják a fizetendő közterhek. Az adótervezés mindig is fontos szerepet játszott a gazdasági élet szereplőinek pénzügyi sikereiben – mondja dr. Magyar Csaba –, ugyanakkor egyre inkább teret nyer az a megközelítés, amely szerint, ha az ügylet egyik fő célja az adóelőny elérése, akkor nem alkalmas a kívánt adóügyi hatás kiváltására. Így aztán mindig meg kell találni az egyensúlyt a maximálisan elérhető adóelőny és az ügylettel elérni kívánt cél között. Mindezek megvalósulásához fontos tisztában lenni az egyes vagyontervezési eszközök adózási szabályaival, amelyeket külön, példákon keresztül részleteztünk a könyvben – fogalmazott a szakértő.
A kiszivárogtatási és jogosulatlan adatkezelési botrányok időszakában egyre nagyobb igénye van az ügyfeleknek a diszkrécióra és a titokvédelemre, vagyis egyre többen vágynak „üzleti magánéletre.” Ezen felül a belső családi ügyek védelme is a generációs vagyontervezés részévé válik. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a legális diszkréciót és a titokvédelmet nem lehet egy lapon említeni a hatóságok részére kötelezően teljesítendő adatszolgáltatások kijátszásával.
Gyakran előfordul, hogy ezt a két külön magatartásformát megpróbálják összemosni és egy kalap alá vonni, noha a vagyontervezésben érintett személyek részéről teljesen érthető igény, hogy csak a jogszabályban előírt információkat szeretnék megosztani az annak megismerésére jogosult személyekkel – mondta dr. Magyar-Csatlós Judit.
Mindezek alapján a könyv a piaci igényekkel összhangban a bizalmi vagyonkezelésre, a vagyonkezelő alapítványra, továbbá a magántőkealapra vonatkozó szabályok bemutatásán túl kitér a kapcsolódó adózási, továbbá titoktartási és a tulajdonosi struktúrát érintő ügyfél-azonosítási szabályokra is.
Ne feledkezzünk meg egyikről sem!
A szerzők szerint a vagyonterv készítője nem eshet bele abba a hibába, hogy az egyik vagy másik alakzatot kizárja csupán amiatt, hogy nincs több évtizedes hagyománya Magyarországon. Hiszen az sokkal inkább az ügyfél kockázatvállaló készségén múlik, hogy figyelembe veszi-e ennek hiányát. Egyúttal az sem lehet a vagyontervezés korlátja, hogy a tervező valamely területet nem ismeri kellőképpen. Ilyenkor további szakembereket kell bevonni. Jelenleg mindhárom jogintézmény elérhető a hazai kínálatban, innentől fogva egyetlen vagyontervező sem engedheti meg magának szakmailag, hogy már a tervezés elején elvesse a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány, valamint a magántőkealap nyújtotta lehetőségeket. Ez a választás pedig csak azt követően történhet meg, hogy a három konstrukciót egyenként megpróbáltuk összehangolni az ügyfél céljaival és rendszereztük a jogi és pénzügyi előnyöket. Az összehasonlítás eredménye fogja eldönteni, hogy a három variáció közül melyik szolgálja legjobban az ügyfél céljait, vagy esetleg egy teljesen más megoldásra van szükség – hangsúlyozta dr. Sándor István.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
A miniszter beszélt Tiborcz Ferrarijáról, a Pride sikertelenségéről és arról, hogy miért napolták el az ellehetetlenítési törvényjavaslat megszavazását.
A tárcavezető saját imázsa építésére használja a politikai tartalmú „családi” videókat.
