Offshore cégek a globális minimumadó és Pandora árnyékában

Politikusok és hírességek offshore cégalapítási ügyleteinek részletei derültek ki a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgás révén. A Pandora-iratok több millió dokumentumot tartalmaznak, amelyek bizonyítják, hogy jelenlegi és volt vezetők is offshore cégeket alapítottak és-offshore bankszámlákat nyitottak. Köztük van Andrej Babis egykori cseh miniszterelnök, Tony Blair brit kormányfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, II. Abdullah jordán király, Uhuru Kenyatta kenyai elnök, Dominique Strauss-Khan, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója, valamint a kolumbiai énekesnő Shakira, a brit énekes Elton John és az egykori indiai krikettsztár, Sachin Tendulkar is. A kiszivárogtatások szerint több, mint 130 milliárdos offshore cégalapítás útján végzett adóoptimalizálást

Bár évek óta attól hangos a nemzetközi sajtó és a pénzügyi világ, hogy hatalmas lépések és komoly intézkedések történtek az offshore cégalapítás visszaszorítására, és gyakorlatilag nincs is rá esély, hogy bárki ilyen megoldásokhoz folyamodjon, a valóság egészen más képet mutat. Úgy néz ki, hogy a gyakorlatban egyáltalán nem sikerült elejét venni az offshore cégeknek.

Offshore cégek a világgazdaságban

Hogy miért engedik a nemzetközi pénzügyi szabályozó szervezetek az offshore cégalapítást? Az összeesküvés elméletek helyett elég megnézni a világgazdaság működését. Makrogazdasági szempontból megközelítve egyértelműen látszódik, hogy az országok külföldi tőke beáramlása (Foreign Direct Investment) hatalmas mértékű. Oroszország számára ilyen tőkebefektető offshore helyszín Ciprus, Kína esetében Hongkong és Szingapúr a tranzitország, az USA a Kajmán-szigetekkel, Brazília Luxemburggal és Hollandiával, India pedig Mauritius szigetével él szimbiózisban.

A nemzetközi befektetők, globális cégek, vagy adott esetben középvállalkozások is jellemzően úgy lépnek be az említett piacokra, hogy előtte offshore céget alapítanak valamelyik adóparadicsomban. Ennek oka az adóoptimalizálás, mert a tranzitország jó eséllyel kedvező adóegyezményt kötött a célországgal. Ráadásul a tranzitként működő offshore helyszíneken általában nagyon rugalmas szabályokkal lehet találkozni, illetve gyakran olyan jogi, pénzügyi és banki szolgáltatásokhoz lehet hozzájutni, ami máshol nem elérhető ezen a színvonalon. Nagyon sok offshore helyszín kötött befektetővédelmi megállapodásokat is, amelyekben biztosítják, hogy egy befektetés kisajátításakor a helyi állampolgárokat megillető jogokkal egy szinten legyen perelhető az állam, amely azt végrehajtotta.

Dr. Magyar Csaba, a Crystal WorldWide vezérigazgatója szerint az offshore cégek makrogazdasági szerepe rendkívül nagy, mert ha kiiktatnák az adóparadicsomokat a világgazdaságból, az olyan hatású lenne, mintha elzárnák a pénzcsapokat. Sokan ugyanis arra gondolnak, hogy az offshore cégalapítás csak pénzelszívásra alkalmas, pedig rengeteg befektetés áramlik be ezen az útvonalon a célországokba. Amennyiben ez a lehetőség egyik napról a másikra megszűnne, akkor az világgazdasági válságot okozna – fogalmazott a szakértő.

Éppen ezért egy lassú és óvatos offshore konszolidáció zajlik, aminek része a globális minimumadó bevezetése, amely legalább 15 százalék társasági adó fizetését tenné kötelezővé a gazdasági szereplők számára. Ám ez csak a 750 millió euró feletti összevont árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik majd, ezért nagyjából csak a világ top 100 cégét érinti, így nem írja át teljesen az erőviszonyokat. A kommunikáció mindig intenzív, a cselekvés viszont annál jóval megfontoltabb – mondta dr. Magyar Csaba.

Miért pont az offshore a megoldás?

A különböző kiszivárogtatási ügyekből is jó látható, hogy általában az adóelőnyök, továbbá a diszkréció és a vagyon földrajzi diverzifikációja miatt döntenek a befektetők az offshore cégalapítás mellett.

Létezik tehát egy olyan offshore cégalapítási szempont is, amely szerint földrajzilag is diverzifikálni kell a vagyont, így a tehetős multicégek, makrogazdasági szereplők, világsztárok, hírességek egy része nem az adóelkerülés, hanem a kockázatok porlasztása miatt veszi igénybe az offshore helyszínek pénzügyi megoldásait. A befektetők ezeken a helyszíneken általában nagyobb szintű inkognitót is kapnak, amivel persze élni és visszaélni is lehet. Elképzelhető például, hogy Shakira nem szeretné, hogy az újonnan vásárolt helikopterét az ő nevén regisztrálják, hanem offshore céget alapít egy adóparadicsomban, amelyen keresztül megveszi a gépet, így az énekesnő kevésbé lesz kitett a paparazzók kíváncsiságának az utazásai során. Amennyiben Shakira ezt az adózott jövedeleméből valósítja meg és fizet az utazásért, addig legálisnak minősül az offshore cégalapítás.

Offshore cégalapítás: ezért nem illegális…

Fontos kérdés, hogy az offshore cégalapítás mikortól válik törvénytelenné és meddig törvényes? Az offshore cég alapítása ugyanis nem illegális, de alkalmas lehet adóelkerülésre, ám ez az állítás igaz lehet egy étteremre vagy egy futball klubra is. Világszinten nincs egységes meghatározás és nemzetek közötti megállapodás az offshore cég fogalmára, így mindig abból a szemszögből kell megközelíteni, hogy az ilyen cég tulajdonosa hol minősül adózónak, és annak az országnak milyen szabályai érvényesek erre a külföldi társaságra – emelte ki dr. Magyar Csaba.

Magyarországon 3 fogalmat érdemes kiemelni az offshore témakörben:

• az egyik az ellenőrzött külföldi társaság (a továbbiakban: offshore cég),
• a másik a feketelista,
• a harmadik pedig az alacsony adókulcsú állam.

Az egyik legfontosabb előírás az ellenőrzött külföldi társaság vagyis az offshore cégek szabályozása, amit az Európai Unió a legutóbb elfogadott adóelkerülési csomagjában (ATAD – Anti Tax Avoidance Directive) határozott meg.

Hazánkban ezeket az offshore szabályokat a társasági adóról szóló törvényben találhatjuk meg. Ezen előírások értelmében offshore cégnek minősül az a külföldi vállalkozás

• amelyben egy magyar társaság 50 százalékot meghaladó mértékben rendelkezik részesedéssel, továbbá
• az általa ténylegesen megfizetett társasági adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a külföldi államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldön megfizetett társasági adót.

Ezen felül, ha egy magyar társaság ilyen offshore cégtől fogad be számlát, külön nyilvántartást kell vezetnie róla, és a szokásosnál alaposabban meg kell indokolnia, miért vetődött fel a költségük ezzel kapcsolatban.

A magyar offshore feketelista ugyancsak az Európai Unió által kiadott lista szerint frissül, de a hazait már a pénzügyminiszter állapítja meg. A felsorolásban azok az offshore helyszínek találhatóak, amelyek adóügyi szempontból nem együttműködő államoknak minősülnek.

Amennyiben valamelyik multinacionális vállalat ilyen offshore helyszínnel üzletel, a transzferár nyilvántartásában szerepeltetnie kell a feketelistás partnereket, és publikálnia kell ezt a weboldalán is. Továbbá van egy enyhébb, de fontos hatása is: negatív társadalmi megítélés alá esik, ami befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat, egyfajta szégyenpadnak is nevezhető.

A fenti rendelkezések a gazdasági társaságokra vonatkoznak, azonban a magánszemélyek esetében az alacsony adókulcsú államból (továbbiakban: offshore) származó jövedelem szabályait kell alkalmazni. Ezt a fogalmat a személyi jövedelemadóról szóló törvény rögzíti. Ez alapján offshore-nak minősülnek azok az országok, amelyekben 9 százalék alatti a társasági adó mértéke, kivéve, ha egyezményt kötött Magyarországgal a kettős adóztatás elkerüléséről. Amennyiben valaki magánszemélyként osztalékjövedelmet szerez egy offshore helyszínről , vagy éppen onnan képződik árfolyamnyeresége, akkor az nem osztaléknak vagy árfolyamnyereségnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, ahol ugyan ugyanúgy 15 százalék az szja mértéke, de korlátozás nélküli szocho kötelezettség is társul hozzá. Tehát a szabályozás úgy bünteti az offshore jövedelmet, hogy hiába kapja más jogcímen, az mégis egyéb jövedelemnek minősül.

A magyar adózási szabályokban egyébként sehol sem szerepel az offshore kifejezés, éppen ezért, ha szakszerűen akarunk a témához közelíteni, akkor a fenti három szabály közül kell valamelyiket alkalmazni egy külföldi társaságra és az onnan származó jövedelemre.

Az offshore cégekre vonatkozó hazai szabályokról az alábbi videóból további részleteket is megtudhat: