Élet a botrányfelhő felett: három külföldi cégalapítási helyszín, ami mágnesként vonzza a tőkét

Több dél-amerikai és közel-keleti ország neve mellett Kína került a figyelem középpontjába azzal a váddal, hogy befolyásolta a riportban elért helyezését. Sokak szerint gyanús volt, hogy a legnagyobb ázsiai ország éppen akkor növelte a részesedését a Világbankban, amikor javított a helyezésén a Doing Business rangsorában. A botrány olyan méretűre dagadt, hogy a Világbank weboldalán közölték: felfüggesztik az új dokumentum készítését és belső vizsgálatot végeznek el. Ez alapján eldöntik, hogy folytatják-e a sorozatot, vagy valamilyen más formátumban adják majd ki a riportokat. A jelentés elkészült: többet nem készül ilyen kiadvány (egyelőre).

A Doing Business riport egy versenyképességi kimutatás is egyben, ami megmutatja, hogy mely országok várják és fogadják a legjobb feltételekkel a nemzetközi tőkét. Nagyon sokszor előfordul, hogy amikor befektetők külföldi terjeszkedésben gondolkodnak, figyelembe veszik az országokról írt tanulmányokat.

A listán évek óta 3 ország szerepel felváltva a dobogón. Új-Zéland, Szingapúr és Hongkong viszi a prímet a vállalkozások indítása és működtetése szempontjából. Az első 10-ben Dánia, Dél-Korea, Grúzia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Svédország és az USA szerepel, Magyarország a legutóbbi rangsor szerint az 52. helyen volt.

Dr. Magyar Csaba, a Crystal WorldWide vezérigazgatója szerint a rangsorolás szempontjai közül az első, hogy mennyire könnyen indítható egy vállalkozás egy adott országban. Ez vonatkozik a cégbejegyzésre, a jogi feladatokra és a költségekre, amelyek a kezdetekkor jelentkeznek. Fontos továbbá, hogy mennyire nehéz vagy könnyű az építési engedélyek és az elektromos áram megszerzése, hogyan lehet tulajdonjogot ingatlanra bejegyezni, és mennyire gyors a hitelszerzés sebessége. Lényeges még a kisebbségi tulajdon jogvédelme, ahogy az adminisztráció és az adózási rendszer is. Vizsgálják még a nemzetközi kereskedelemre alkalmas logisztika fejlettségét, továbbá azt is, hogy mennyire könnyen lehet a szerződéses kötelezettségeket betartatni az adott országban. Végül, de nem utolsó sorban a reorganizáció lehetőségeit veszik számításba, azaz, ha csődközeli állapotba kerül a vállalkozás, mennyire könnyen lehet helyreállítani a vállalkozás működését – fogalmazott a szakértő.

Kis országokban a legjobb vállalkozni, de miért?

A Világbank országonkénti vizsgálata után elemezte a begyűjtött információkat, ezek alapján alakította ki a listáját. Nézzük meg közelebbről az első három helyezettet!

Jelenleg Új-Zéland kapta a legtöbb pontot egy vállalkozás beindítására, ezen felül vállalkozási hitel és az ingatlan tulajdonjog bejegyzésben a legjobb. Nem meglepő ugyanakkor, hogy az elhelyezkedése miatt a nemzetközi kereskedelem, a logisztika szempontjából gyengébben szerepelt. A személyi jövedelemadó és a társasági adó is viszonylag magas náluk, utóbbi például 28 százalék, de van számos olyan adózási kedvezmény, amely biztosítani tudja az adóparadicsomi állapotokat.

A második helyezett Szingapúr, a nemzetközi üzleti élet elismert szereplője, fontos pénzügyi központ. A kimutatás szerint ők a legerősebbek a szerződéses jogbiztonság szempontjából: a hatóságok, a bíróságok és a jogi procedúrák a leginkább alkalmasak arra, hogy az ott kötött szerződéseket a partnerek teljesítsék. Érdemes még megjegyezni, hogy Szingapúr a kisebbségi jogok védelme és a vállalkozásindítás szempontjából is előkelő helyet szerzett meg. Érdekesség, hogy az adózás területi alapon történik, ami azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak csak a szingapúri jövedelem után kell adózniuk és számos nemzetközi jövedelmet mentesítenek az adóztatás alól. Új-Zéland és Szingapúr közös sajátossága, hogy a társaságokban nem lehet teljesen külföldi a menedzsment, kötelező előírás egy helyi igazgató alkalmazása is.

A harmadik Hongkong, a legjobb helyezést érte el az építési engedélyek megszerzésében, ezen felül kiemelkedően kedvező körülményeket biztosítanak az adók és adófizetési kötelezettség szempontjából a vállalkozásoknak. Az ország nagyon jól szerepelt még az elektromos áram megszerzésének gyorsaságában, valamint kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezik. Szingapúrhoz hasonlóan Hongkongban is területi alapú adózás van érvényben, ezért a külföldi teljesítésű ügyletek után nem kell adózni. Mindkét  ázsiai ország számos egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülése érdekében. Emiatt nem véletlen, hogy Kínában a legnagyobb külföldi befektetők jelentős része Hongkongból és Szingapúrból érkezik. Így aztán a külföldi befektetők jellemzően először ebben a két országban indítanak vállalkozást, és innen hozzák létre a ázsiai beruházásaikat – mondta dr. Magyar Csaba.

Miért pont ők vannak a dobogón?

Új-Zéland már régóta sokat tesz a külföldi befektetők megnyeréséért azzal, hogy folyamatosan fejleszti a versenyképességét. Törekednek arra, hogy megtartsák szellemi munkaerőt is, hiszen az ausztráliai és a dél-kelet ázsiai pénzügyi központok állandó elszívó hatást gyakorolnak a képzett, magasan kvalifikált helyi munkaerőre. A külföldi befektetők jelenléte viszont segít otthon tartani a szakembereket és ezt hasonlóan látják az ugyancsak erőteljes angolszász üzleti hatás alatt álló Szingapúrban és Hongkongban is. Többek között ennek is köszönhetik a megoldást: évtizedekkel ezelőtt rájöttek, hogy ha a nemzetközi befektetőknek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amikkel maradásra bírják őket, az jót tesz az országnak.

Hongkong reputációját viszont az elmúlt időszakban megváltoztatta a kínai vezetés többszöri közbelépése, ezért több befektető átértékelte a városállamról alkotott véleményét. Természetesen a kínai kormányzat is látja Hongkong értékét, és nem érdekelt abban, hogy tönkretegye a világgazdaság egyik fellegvárát, ugyanakkor feltételekhez kívánja kötni az együttműködést. Ez pedig több befektetőnek nem tetszik, így elindultak Szingapúr és Új-Zéland irányába – mondta a szakember.