Crystal Group
Crystal Group
Tetszett a cikk?

Számos vad elképzelés terjed arról, hogyan (nem) kell adózni akkor, ha valaki külföldön él vagy dolgozik. Nem biztos, hogy jól járunk, ha egy közepesen jól értesült ismerős mutat utat ebben a témában, ezért annak jártunk utána, hogy mi határozza meg a magánszemélyek külföldi jövedelmének adózását.

Tévhitek, tények és távmunka

A globalizáció hatására sokszor egyre ritkábban egyértelmű, hogy hol kell adózni a külföldi jövedelmek után. A zűrzavart a koronavírus okozta helyzet is fokozza, mert a járvány miatti korlátozások következtében sokan ragadtak más országban, mások pedig épp emiatt változtattak a lakóhelyük vagy a munkavégzésük helyén. Hiszen ki ne szeretne inkább egy nyugis karibi sziget tengerpartján kókusztejet szürcsölve dolgozni a laptopján?

Ám a virtuális térben végzett munka korszakában egyre nehezebb annak megítélése, hogy melyik országnak áll fenn adóztatási joga. A témának számos megközelítése létezik, de az első lépés mindig az adóügyi illetőség tisztázása. Ennek ismeretében lehet majd megállapítani azt is, hogy melyik államnak lesz joga adóztatni a jövedelmet. - mondta dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. Az adóügyi illetőség tulajdonképpen azt határozza meg, hogy melyik állammal állunk a legszorosabb kapcsolatban adózási szempontból.

A legnagyobb tévedések az adóügyi illetőséggel kapcsolatban

 1. Csak az állampolgárság alapján kell adózni

 Ez ebben a formában csak féligazság. Hazánk tényleg minden állampolgárát magyar adóügyi illetőséggel rendelkező személynek tekinti, még azokat is, akik hosszú ideje külföldön élnek.

  • Ez alól viszont kivételt képez, ha olyan országban van állandó lakóhelyem, amely kötött Magyarországgal kettős adózatás elkerüléséről szóló egyezményt (továbbiakban: adóegyezmény). Ilyenkor az adóegyezmény felülírja az állampolgársághoz kapcsolódó hazai adózási szabályt. Az adóegyezmények 99,9%-ban nem az állampolgárságot, hanem az állandó lakóhelyet tekintik a legfontosabb szempontnak az adóügyi illetőség megállapítása során.
  • Ugyancsak kivétel, ha rendelkezem második állampolgársággal, továbbá nem Magyarországon van az állandó lakóhelyem. Ilyenkor azt sem kell figyelembe venni, hogy Magyarország kötött-e adóegyezményt a másik állammal.

2. Ha 183 napnál többet tartózkodom külföldön, akkor nem minősülök magyar adózónak

Ez ugyancsak téves kijelentés. Első körben itt is azt kell megnézni, hogy az érintett külföldi állam kötött-e Magyarországgal adóegyezményt.

  • Ha van adóegyezmény, akkor az állandó lakóhelyemet kell figyelembe venni az adóügyi illetőség megállapítás során. Lehet, hogy egy naptári évben 200 napot is külföldön töltök, de ettől még az állandó lakóhelyem Magyarországon van.
  • Ha mindkét államban rendelkezem állandó lakóhellyel, akkor a létérdekem központja számít, vagyis az az ország amellyel a legerősebb a gazdasági, kulturális, szociális kötődésem (pl.: munkahely, hobby, család, gyermekeim iskolája stb.)

Utóbbiból következik:

  • Ha a létérdekem központja mindkét országban fennáll, akkor kell megnézni a szokásos tartózkodási helyemet, amelynél jelentősége lesz a külföldön töltött napjaim számának, vagyis a 183 napos szabálynak.
  • Ha nincs adóegyezmény (és nincs második állampolgárságom külföldi lakóhellyel), akkor a magyar állampolgárság számít és ez határozza meg az adóügyi illetőségemet, nem pedig a külföldön töltött idő. Ebben az esetben felmerülhet a kettős adóztatás, ugyanis a hazai szabályozás azt mondja ki, hogy kell SZJA-t fizetnem a külföldön szerzett jövedelmem után még akkor is, ha ott már adóztam utána. Szerencsére itthon létezik egy olyan kedvezmény, amely szerint a külföldön megfizetett adó 90 százalékát figyelembe lehet venni az itthoni adó számításánál.

3. A külföldről kapott, illetve a külföldön szerzett jövedelmek után nem kell itthon adóznom

Ez is egy gyakori tévedés. Ha megállapítható, hogy Magyarországon van az adóügyi illetőségem, akkor korlátlan adófizetési kötelezettségem áll fenn, vagyis főszabály szerint a külföldi jövedelmek után itthon (is) kell adóznom. Ezt úgyis szokták mondani, hogy a „világjövedelem” után kell adózni. Teljesen mindegy, hogy Németországból vagy Grönlandról kapok jövedelmet, itthon is kell adót fizetnem utána. Ez még akkor is így van, ha ott már megadóztatták a jövedelmet. Persze ez csak a főszabály, hiszen az adóegyezmények ezt felülírhatják egyes jövedelem típusoknál. Elképzelhető ugyanis, hogy hazánk mentesíti azt a külföldi jövedelmet, de ezt csak az adóegyezmény rendelkezéseinek és a konkrét jövedelem összevetése után lehet megállapítani.

Koronavírus és speciális adórendszerek

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (továbbiakban: OECD) is reagált a vírushelyzetre nemzetközi adózási szempontból. Az OECD Modellegyezményének főszabálya alapján a 183-ot meghaladó tartós külföldi munkavégzés után a fogadó állam jogosult megadóztatni a munkajövedelmet. Az új javaslat azt a helyzetet igyekszik kezelni, amikor a határzárak/karantén miatt egy dolgozó ennél hosszabb ideig külföldi munkavégzésre kényszerül.

Az OECD koncepciója arról szól, hogy ha például egy magyar cégnek dolgozom, de külföldön ragadtam a járvány miatt, amelynek következtében meghaladta a munkavégzés időtartama a 183 napot, akkor emiatt ne kelljen külföldön adóznom a munkajövedelmem után. Ezzel csak az a gond, hogy a szervezet iránymutatása csupán ajánlás, tehát ezt a tagállamoknak nem kötelező követniük. - mondta dr. Magyar Csaba. Értelemszerűen nem tartozik ide az az eset, amikor nem önhibáján kívül, hanem saját vagy a munkáltató akaratából dolgozik külföldön 183 napot meghaladóan a munkavállaló.

Vannak olyan országok az EU-ban, ahol az sem jelent gondot, ha ott ragadunk, mert különbséget tesznek az adózók között aszerint, hogy végleges vagy ideiglenes tartózkodási szándékkal élnek az adott országban. Az utóbbi esetben mentesítik a tőkejövedelmeket (pl.: osztalék) az adózás alól. Ennek a mechanizmusnak az a célja, hogy vagyonos külföldieket csábítsanak az adott országba. Ebbe a körbe tartozik Ciprus, Málta, Olaszország, Portugália és Írország is. A nemzetközi pletykák szerint ezért ment át Olaszországba, a Juventus FC-hez a világ egyik legjobb (így legtöbbet kereső) labdarúgója, a portugál Európa-bajnok, Cristiano Ronaldo is.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Offshore regék és mondák 4. – Csökkentett adótartalmú jövedelmek

Új eszközzel küzdenek 2017 óta az adóparadicsomokból érkező jövedelmek ellen a magyar hatóságok. Erre a célra találták ki az alacsony adókulcsú állam fogalmát, de itt sem minden fekete és fehér. Cikkünkben most összefoglaljuk, milyen kötelezettségek és lehetőségek várnak azokra, akik az offshore cégből szereznek jövedelmet.

Crystal Group BrandChannel

Offshore regék és mondák 3.: A nemzetközi adózás hálószobájában jártunk

Az offshore vajon mi? – tették fel ezt az intim kérdést a sorozatunk első két része után is. Eddig a legfontosabb adó- és társasági jogi jellemzők, valamint történetiségük alapján vettük számba a vállalkozási típusokat, jóllehet az offshore cégre nem létezik egységes, globális definíció. Az államok viszont igyekeztek a maguk módján kategorizálni az adóparadicsomokban bejegyzett társaságokat. A jogi háttér egyszerre teremt lehetőségeket és bizonytalanságokat.

Crystal Group BrandChannel

Költségcsökkentés koronavírus idején? Két adóoptimalizáló lehetőséget is hozott a járványhatás

Felboríthatja az irodapiacot a koronavírus és a székhelyszolgáltatás terjedése. A kialakult járványhelyzet miatt ugyanis egyre több cégnél gondolják úgy, érdemesebb kiszervezni a munkát a kollégák otthonába, ez pedig több olyan adóügyi lehetőséget teremt, amit megéri megfontolni az arra alkalmas vállalkozásoknak.