Költségcsökkentés koronavírus idején? Két adóoptimalizáló lehetőséget is hozott a járványhatás
Felboríthatja az irodapiacot a koronavírus és a székhelyszolgáltatás terjedése. A kialakult járványhelyzet miatt ugyanis egyre több cégnél gondolják úgy, érdemesebb kiszervezni a munkát a kollégák otthonába, ez pedig több olyan adóügyi lehetőséget teremt, amit megéri megfontolni az arra alkalmas vállalkozásoknak.
Magyarországon egészen 2017-ig nem szabályozták a székhelyszolgáltatást, minden cég saját választása szerint dönthetett arról, hova szeretné bejelenteni a tevékenységét. Nem határozták meg, hogy ki nyújthatja, a hatóságok nem ellenőrizték, hogy végez-e valaki az adott helyen tényleges tevékenységet, és nem szabályozták azt sem, hogy milyen feltételekkel nyújtható a szolgáltatás. Ebben a rendszerben tehát bárki bárkinek nyújthatott székhelyszolgáltatást.
Az Igazságügyi Minisztérium viszont elfogadott egy rendeletet, amely megváltoztatta a székhelyszolgáltatás-piacot. Az új feltételeket úgy szabták meg, hogy a szolgáltatás csak olyan ingatlanon legyen nyújtható, amellyel kapcsolatban az érintett cégnek tulajdon- vagy használati joga van. Onnantól már nem lehetett azt megtenni, hogy valaki bérelt egy ingatlant, és abban számos-számtalan cégnek biztosított székhelyet. Ez jelentős mértékben átírta a szolgáltatópiacot, kevesebb lett a cégtáblák hosszú sorát az épületen elhelyező székhelyek száma.
Ez zavarta a hatóságokat
A szabályozó szervek részéről azért gondolták, hogy változásra van szükség, mert nagyon sok fekete- vagy szürke zónában mozgó fantomcég használta a székhelyszolgáltatást adócsalásra és egyéb bűncselekmények elrejtéséhez. Emiatt a szabályozást 2017-től tovább árnyalták az adózásban is, ugyanis bevezették azt, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételét is be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ekkor lépett életbe az a szabály is, ami alapján kockázatosnak is minősíthetik az adózót, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe. Pontosan meghatározták és feltételekhez kötötték a szolgáltatást, ami bejelentési kötelezettséggel is kiegészült.
Közbeszólt az Európai Unió is
A rendeletben és a feltételekben 2017-től a mai napig nem volt változás Magyarországon, ám európai szinten annál inkább, ami kihatott a hazai szabályozásra is. Egy EU-s direktíva alapján módosították a pénzmosásról szóló törvényt, ami 2020. január 10-én lépett hatályba.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló LIII. törvény módosításából adódó kötelezettségek
- a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói
- tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző szolgáltatókra,
- az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatókra,
- a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási
- szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra,
- a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra, valamint
- a székhelyszolgáltatókra vonatkozik.
Azzal, hogy a székhelyszolgáltatókat is beemelték a pénzmosás elleni törvény hatálya alá, egyrészt ügyfélátvilágítási kötelezettséget kell vállalniuk, valamint pénzmosási szabályzattal kell rendelkezniük. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységük során olyan szigorral kell eljárniuk az ügyfélkapcsolatok terén, mint az ügyvédeknek, vagy a könyvelőknek – mondta Dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
További fontos feltétel, hogy a szolgáltatóknak a tevékenységre irányuló szándékot be kellett jelenteniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodának.
Ettől fogva pedig a székhelyszolgáltatás felügyelet alá került a pénzmosással kapcsolatos cselekmények szempontjából, és az adóhatóság határozottan rendelkezett arról, hogy ki lehet ilyen szolgáltató. A szabályozások ellenére ez továbbra is egy olyan piac maradt, amelynél élni és visszaélni is lehet a lehetőséggel. Ugyanakkor nagyon sok esetben fordul elő, hogy egy vállalkozásnak nincs szüksége irodahelyiség bérlésére a tevékenység elvégzéséhez. És ezt a lehetőséget egyre több cég használja ki – közölte a szakember.
Székhelyszolgáltatás, irodabérlet, koronavírus
A koronavírus-járvány miatti korlátozások eredményeként elterjedő otthoni munkavégzés rendszerében új értelmezést nyert az irodabérlés kérdése is. A vírus hatásai jelentősen befolyásolták az irodapiacot. Sok helyről hazaküldték a munkatársakat, hogy otthonról dolgozzanak, a cégeknek pedig nem esett jól úgy fizetni az irodák bérleti díját, hogy nem ült ott senki.
A kezdeti zavarosabb, nehezebb időszakot követően a legtöbb helyen néhány héten belül beállt egy új rend a munkavégzésben, és a cégvezetők feleszméltek, hogy irodabérlés nélkül is lehet jól működni úgy, hogy az emberek otthon dolgoznak. Kisebb összegek szerepeltek a vállalatok közüzemi számláin, a munkatársak pedig örültek, hogy nem létszámleépítéssel, hanem így tudtak költségeket csökkenteni. Ezzel végeredményben kölcsönös munkaadói és munkavállalói érdek alakult ki. Ez a megoldás két további ötletet hozott magával a spórolásra. Mivel már legalizálták a székhelyszolgáltatást, és a cégek egy részének nincs feltétlenül szüksége irodahelyiségre, hanem otthonról is elvégezhető munkafolyamatokkal végzi a tevékenységét, miért ne vegyenek igénybe székhelyszolgáltatást? A másik lehetőség, hogy ha már a több településről történő munkavégzés miatt mindegy, hol van a vállalat székhelye, sokkal jobban megérheti helyi iparűzési adó mentes településre mozgatni a telephelyet. Így az irodabérleten kívül az iparűzési adót sem szükséges fizetni.
A keresletre reagáltak a hazai székhelyszolgáltatók is. Igyekeznek, hogy magukhoz vonzzák az ügyfeleket, hiszen a járványhelyzetben mindenki azt figyeli, hogyan lehet költséget csökkenteni. Több vállalatnál döntöttek úgy, hogy a csapat egy részét kiszervezik, és utána kisebb irodát bérelnek, ami miatt szintén várható mozgás a piacon – mondta Dr. Magyar Csaba.
A témáról további részleteket A pénzügyi nyugalom szigete elnevezésű Youtube-csatornán is megtudhatnak az alábbi linkre kattintva:
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Igazságszérumot adnak az adótanácsadóknak
A tagállami adóhatóságok ezentúl személyesen a szakemberektől ismerhetik meg a nemzetközi (határokon átnyúló) adótervezési struktúrákat. A szabályozás lényege, hogy amennyiben agresszív adómegtakarítási módszerrel találkozik egy szolgáltató, akkor azt be kell jelentenie NAV-nak. Ám mint mindig, ezúttal is vannak kivételek. Mutatjuk, mi az, amire az uniós hatóságok vadásznak.
Offshore regék és mondák 3.: A nemzetközi adózás hálószobájában jártunk
Az offshore vajon mi? – tették fel ezt az intim kérdést a sorozatunk első két része után is. Eddig a legfontosabb adó- és társasági jogi jellemzők, valamint történetiségük alapján vettük számba a vállalkozási típusokat, jóllehet az offshore cégre nem létezik egységes, globális definíció. Az államok viszont igyekeztek a maguk módján kategorizálni az adóparadicsomokban bejegyzett társaságokat. A jogi háttér egyszerre teremt lehetőségeket és bizonytalanságokat.
Vidéken terem a magyar adópaprika
Hazánk az Európai Unión belül a legalacsonyabb társasági adóval ösztönzi a cégeket arra, hogy nálunk vállalkozzanak, de létezik Magyarországon helyi iparűzési adó is, amelynek mértékét nem az állam, hanem az önkormányzatok határozzák meg. Megnéztük, miért és kinek jó ez.
Offshore regék és mondák 4. – Csökkentett adótartalmú jövedelmek
Új eszközzel küzdenek 2017 óta az adóparadicsomokból érkező jövedelmek ellen a magyar hatóságok. Erre a célra találták ki az alacsony adókulcsú állam fogalmát, de itt sem minden fekete és fehér. Cikkünkben most összefoglaljuk, milyen kötelezettségek és lehetőségek várnak azokra, akik az offshore cégből szereznek jövedelmet.
