Crystal Group
Crystal Group

Hazánk az Európai Unión belül a legalacsonyabb társasági adóval ösztönzi a cégeket arra, hogy nálunk vállalkozzanak, de létezik Magyarországon helyi iparűzési adó is, amelynek mértékét nem az állam, hanem az önkormányzatok határozzák meg. Megnéztük, miért és kinek jó ez.

A nemzetközi adó-versenyképességi mutató, az International Tax Competitiveness Index alapján Magyarország a világ 14. legjobb helyszíne adózási szempontból. Dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója szerint a nemzetközi tőkéért folytatott adóversenyben nagy előny, hogy a hazánkban fizetendő 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb az EU-ban, de emellett létezik egy nagy „szépségtapasz” a magyar adórendszeren: a HIPA. A HIPA bonyolulttá teszi a magyarországi adózást. Nemzetközi viszonylatban ugyanis a HIPA versenyrontó tényező, mert annak 2 százalékos összege bizonyos esetekben akár nagyobb is lehet, mint az igen kedvező 9%-os társasági adó, ugyanis másképpen kell számítani az adó alapját. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a társasági adó alapjára kell rávetíteni a HIPA-t, jóllehet az adó számításának az alapja a nettó árbevétel és csak korlátozott mértékben lehet ezt csökkenteni bizonyos költségekkel.

A helyi iparűzési adó – és ami mögötte van

Az önkormányzatiság egyik alappillére, hogy a helyi adókról szóló törvény szerinti adókat a települések állapítják meg és szedhetik be. Ez az adóbevétel az önkormányzatok költségvetését gazdagítja. Ez viszont ellentmondásos helyzetet eredményez, mert így önkormányzati és állami adóhatóságra is szükség van. Ez a kettősség egyúttal növeli a vállalkozások adminisztrációs terheit.

A HIPA mértékét az önkormányzat dönti el, de legfeljebb 2 százalék lehet. Több önkormányzat viszont úgy döntött, hogy él a helyi adókról szóló törvény által biztosított lehetőségével és lecsökkenti a helyi iparűzési adó mértékét, vagy teljesen eltekint tőle, így csábítva a befektetőket és a tőkét a településre. Eszerint a lista szerint 367 olyan település van Magyarországon (mind vidéken), ahol nem kell helyi iparűzési adót fizetnie a vállalkozásoknak. A legtöbb ilyen lehetőség Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében van, de Pest megyében is 10 HIPA-mentes település található. Egy cég székhelyének megválasztásakor tehát érdemes figyelembe venni ezt a lehetőséget – mondja dr. Magyar Csaba.

A lehetőség viszont természetesen nem mindenkinek adott. Ha például egy fodrászat székhelye a Pest megyei Újlengyelben van, de a tevékenységét ténylegesen egy belvárosi szalonban fejti ki, akkor a fővárosban telephelye keletkezik. Ilyen esetben meg kell osztani a HIPÁ-t a telephely és a székhely között. Minden attól függ, hogy az adott cég hol végzi a tevékenységét. A nem helyhez kötött tevékenységek számára szabad a pálya; ilyen például a biztosítási ügynök, a szabadúszó újságíró, vagy az online marketinges szakember, és minden olyan munka, amelyet el lehet végezni egy laptopról. Ezeknél a hivatásoknál nehéz megállapítani, hogy hol van a tevékenység végzésének tényleges helye. Nekik, és azoknak, akik ténylegesen fizikailag is jelen vannak a HIPA-mentes településeken, ez egy legális adótervezési lehetőség. Aki betartja a legális kereteket, ily módon előnyösebb helyzetbe kerülhet a belföldi adóversenyben.

Ám azok, akik csak adózási céllal jegyzik be a cégüket ezekre a helyszínekre, de valójában máshol tevékenykednek, adóelkerülést hajtanak végre. Ezt a jogsértő magatartást viszont nagyon nehéz ellenőrizni, hiszen egy önkormányzat nem minden esetben tudja, hogy az ő illetékességi területén belül egy cégnek keletkezik-e telephelye. Ennek az önkormányzati adóhatóság revizorainak kellene utánajárniuk: meg kell vizsgálniuk, hol van a tényleges tevékenység, ez pedig nagyon nehéz feladat.

Miért éri meg mégis az önkormányzatoknak?

Ezzel az adókönnyítéssel az önkormányzat területére települhetnek olyan vállalkozások is, amelyek magas HIPA esetén nem biztos, hogy őket választanák székhelyüknek. Ezen felül fontos szempont az önkormányzatnak, hogy a gépjárműadót is oda fizetik meg, ami egy nagyobb géppark, vagy autóflotta esetén komoly összeget és bevételt jelent. Ezeken túl további komoly gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásokat hoz magával, ha egy nagy cég odatelepül.

Megoldások az egységesítésért

Amennyiben a HIPA rendszertelen rendszere valakit zavarna, kétféleképpen lehetne kiküszöbölni az eltéréseket: az egyik az önkormányzatiság korlátozása, vagyis a települések nem dönthetnének arról milyen adókat vetnek ki, illetve annak a mértékéről sem. Nagy eséllyel ez a forgatókönyv nem fog megvalósulni. A másik megoldás az lehetne, ha az iparűzési adót „beolvasztanák” a társasági adóba. Ebben az esetben az állami adóhatóság hatáskörébe kerülne az adóztatás, viszont ezt követően nagyon nehéz lenne központilag igazságosan szétosztani az önkormányzatok között az adóbevételt. Ez azért sem kis feladat, mert számos cégnek több helyszínen is lehet érdekeltsége, így nehéz lenne eldönteni, melyik milyen arányban részesülne a befizetett adóból.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Offshore regék és mondák - 1. rész: ami a törikönyvekből kimaradt

Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!

Crystal Group BrandChannel

Hazánkban vagy a Földközi-tengeren jobb az adóklíma?

Sokszor hallható üzleti körökben, hogy az EU egyik legkedveltebb helyszínei adózás szempontjából Málta és Ciprus – de vajon miben is különböznek a szigetországok a magyar szabályozástól? Cikkünkben megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.

Crystal Group BrandChannel

Offshore regék és mondák – 2.rész: Fortélyos adózás igazgat

Az offshore cégek legfontosabb tudnivalóit az első részben összegyűjtöttük, de arról nem esett szó, hogy mit takarnak a midshore és az onshore kifejezések, illetve hogyan kapcsolódnak ehhez a világhoz a szabadkereskedelmi zónák. Ezeket vesszük sorra a nemzetközi adótervezéshez tartozó fogalmakat tisztázó sorozatunk második részében.