Már látható, hogy a családpolitikai „vívmányok” korántsem örök életűek. A költségvetés állapota annyira súlyos, annyira kell a pénz, hogy a gyerekek és a családok támogatásán is spórol a kormány. És ezt nem is az EU kéri.
Egyre kevesebb pár mondja ki a boldogító igent, mert mind nehezebb önálló lakáshoz vagy házhoz jutni Kínában, amely immár nem a világ legnépesebb országa, mert India letaszította az első helyről.
Egy amerikai előadásán beszélt erről az államfő még ősszel, de csak most derült ki, hogy felkerült a netre az egész előadás. Novák Katalin szerint oktatással kell az élet tiszteletére tanítani és ennek egyik eszköze a szívhangrendelet.
Szánthó Miklós a CPAC Japan előtt beszélt a "smart powerről", de szóba kerültek a "progresszív baloldali szirénhangok", és nem maradhatott ki a "stratégiai nyugalom" sem.
Idehaza hosszú évekig nemzetközi összehasonlításban is stabilan magas volt a legális abortusz támogatóinak aránya, ám az elmúlt néhány évben csökkenni kezdett. A magyar kormány következetesen tagadja, hogy hozzányúlna a terhességmegszakítás szabályaihoz, más országokban azonban vezetett már konkrét intézkedésekhez a populista-konzervatív családpolitika. Pedig a számok azt mutatják: ahol nagyobb a szigor, ott az abortuszok száma is magasabb.
Az Orbán-kormányok legfőbb kedvezményezettje, a „nemzeti középosztály” lemondhat a nyugati életszínvonallal kapcsolatban szőtt álmairól. Az az illúzió is szertefoszlik, hogy a megszilárduló polgárság kulturális szokásai széles körben mintává válhatnak.
Emmy Eklundh svéd populizmuskutató a hvg360-nak adott interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy – mintha csak Orbán Viktor emlékezetes mondatát idézné – a Fidesznél nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál: bár a pozitív családpolitika üzenete cirógatja a lelket, valójában a patriarchátusért vívott harcról szól, arról, hogy az erős férfiak megvédjék azt, ami az övék – a nőket, a gyerekeket és a nemzetet. Eklundh nem lát semmi különöset abban, hogy a Fidesz a maga módján pénzt oszt, szerinte jó helyen nyitotta ki a fasizmus tankönyvét. Azt viszont furcsállja, hogy az ellenzék a bizonytalan választók megnyerése érdekében felveszi a jobboldal témáit, mint mondja, hazai pályán nem lehet legyőzni a Fideszt, ellenfelének erre inkább egyfajta radikális baloldali politikával lehet esélye.
A műsorvezető szerint a kormány és az egyházak kisajátították a család fogalmát. Az egynemű párok gyereknevelésével kapcsolatban viszont rengeteg kérdés van benne.
Mostantól állami finanszírozásban működik tovább. A kormány korábban visszaélésekre hivatkozva döntött úgy, hogy a maradék három meddőségi magánklinikát is ellehetetleníti.
A gazdaság újraindítását a demográfiai következményekre figyelemmel kellene megtervezni, ám erre nem mutatkozik hajlandóság – tapasztalja Benda József demográfus, a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely vezetője.
Ígérete szerint hamarosan könnyebb lesz behajtani a tartásdíjat, de amúgy a szavaiból ítélve úgy tűnik, nagyon sok lehetősége van jelenleg az egyedülálló szülőknek. A Jobbik egyik képviselője szerint a helyzet viszont nem ilyen egyszerű.
Falvédők karantén idejére címmel látható a Godot Galériában Barcza Réka kiállítása, amelynek fő témáit a magyar családpolitika és az ahhoz fűződő – sok esetben botrányt keltő – nyilatkozatok szolgáltatták. A régi, hímzett falvédők üzeneteit idéző festményeket egyszerre szülte a düh, a politika sok-sok arculcsapása és az erős alkotói vágy. Beszélgetés feleségjelöltségről, panelromantikáról és a ráncfelvarráson átesett rendszerekről.
A műsorban többek között egy keresztény nagycsaládnak, egy Origo-portál főszerkesztőjének és Kövér Lászlónak az álláspontjával is találkozhattak a The Guardian nézői.
"Rubera úr, én vagyok Ferenc pápa, kétszer is kinyomta a hívásomat, alkalmas időben telefonálok?" – ezzel hívta fel öt évvel ezelőtt a háromgyerekes, azonos nemű házasságban élő Andrea Ruberát a katolikus egyház feje. A hívő melegjogi aktivistával a gyereknevelésről, az őszinteségről és a hazugság áráról beszélgettünk. Portréinterjú.