Mi köze a politikának ahhoz, hogy idehaza csökken a legális abortuszt támogatók aránya?
Idehaza hosszú évekig nemzetközi összehasonlításban is stabilan magas volt a legális abortusz támogatóinak aránya, ám az elmúlt néhány évben csökkenni kezdett. A magyar kormány következetesen tagadja, hogy hozzányúlna a terhességmegszakítás szabályaihoz, más országokban azonban vezetett már konkrét intézkedésekhez a populista-konzervatív családpolitika. Pedig a számok azt mutatják: ahol nagyobb a szigor, ott az abortuszok száma is magasabb.
Magyarországon annak 1992-es bevezetése óta nemigen folyik vita a viszonylag megengedő abortuszszabályozásról. Bár az Alaptörvény kimondja, hogy a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg, a Fidesz-kormány az elmúlt 12 évben nem nyúlt bele a jogi szabályozásba.
Magyarországon jelenleg a terhesség a 12. hétig szakítható meg, ha
- a terhes nő egészségét súlyosan veszélyezteti;
- a magzat valószínűleg súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
- bűncselekmény (szexuális erőszak) következménye, valamint
- a terhes nő súlyos válsághelyzetben van.
Kivételes esetekben – például, ha az anya 18 év alatti – a terhességet a 18. hétig is meg lehet szakítani, sőt, ha az a nő életét veszélyezteti, vagy a magzat az élettel összeegyezhetetlen rendellenességgel születne, akkor időtartamkorlát nélkül is elvégezhető a beavatkozás.
Mivel a súlyos válsághelyzet a rendelet szerint sok mindent jelenthet – például, ha valaki túl fiatalnak, vagy túl idősnek érzi magát a gyermekvállaláshoz, esetleg anyagi, családi okok miatt nem tudja vállalni a terhességet –
a szabályozással Magyarország az abortusz terén liberálisabb államok közé tartozik.
Támogatják. Vagy mégsem?