Július 30-án, kedden hajnali fél négykor, keleti irányban a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelenségében lehet majd gyönyörködni. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közlése szerint öt, szabad szemmel is jól látható égitest sorakozik majd fel az égbolton: a Fiastyúk, a holdsarló, a Mars, az Aldebaran csillag, valamint tőle balra a Jupiter tűnik majd fel. Mindezt ebben a sorrendben, „fentről lefelé” láthatják a csillagászat iránt rajongók.

A fogyó, 29 százalékos holdsarló 30 fokos magasságban tündököl a keleti látóhatár felett, megvilágítatlan oldalának halvány derengése, a hamuszürke fény is megfigyelhető lesz rajta. Egy kis távcsővel az éppen nyugvó, hatalmas, teraszos falú Copernicus krátert, vagy a déli féltekén lenyugvó, még nagyobb Longomontanus krátert is meg lehet pillantani.

Tőle jobbra fölfelé 2 fokkal a Fiastyúk csillaghalmaza lesz látható. A halvány kékesfehér csillagok alkotta csillaghalmaz sejtelmes ködös foltként tűnik fel a holdsarló mellett, egy kézitávcsővel azonban kéttucat csillaga is megfigyelhető.

Stellarium-web

A Copernicus-kráter

eszlelesek.mcse.hu

A holdsarló alatt 5 fokkal a Mars bolygó jár. Egy jellegzetesen vöröses csillagnak tűnik, ami bolygó léte miatt nem pislákol az égen, hanem állandó fénnyel világít. A 0,9 magnitúdós Mars korongja még igen apró, 5,8 ívmásodperces, így legalább 200x-os nagyítású távcsövet kell használni ahhoz, hogy a bolygó 89 százalékos fázisát, vagy a Mare Sirenum sötét tengerét meg lehessen pillantani – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

A Mars alatt 6 fokkal egy ugyanolyan fényes, 0,9 magnitúdós narancssárga csillag látszik majd, az Aldebaran. A Bika szemét kirajzoló csillag egy vörös óriás, melynek átmérője 45-ször nagyobb, mint a Napé, ezért látni szabad szemmel is narancs színűnek. Csillagként szépen pislákol az egyenletes fényű Marshoz képest, így akár a szivárvány színeiben is játszhat.

Az együttállás ötödik égiteste, a legfényesebb -2,1 magnitúdós, csillagszerű Jupiter lesz, amelynek 4 Galilei-holdja is láthatóvá válik egy kézitávcső segítségével. Ha pedig már távcső, akkor akár az Uránuszt is meg lehet pillantani, ám erre csak 200x-os nagyítás felett van esély.

Aki pedig esetleg lecsúszik a mostani együttállásról, az néhány nappal később, augusztus 4-én és 5-én csodálhatja meg a Jupiter–Mars–Aldebaran-együttállást. Ehhez szintén fél négykor kell felkelni, és a keleti irányban kell majd kutakodni.

Stellarium-web

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.