Idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok, egy fiatal csillagrendszerbe hatolt be
Magyar kutatók is kivették a részüket abból a felfedezésből, amit a Z Canis Majoris nevű kettős csillag közelében figyeltek meg.
Magyar kutatók is kivették a részüket abból a felfedezésből, amit a Z Canis Majoris nevű kettős csillag közelében figyeltek meg.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.
A Földtől mintegy 120 millió fényévre, a Napnál tízszer nehezebb csillag haláltusáját sikerült megfigyelniük a tudósoknak.
Sárneczky Krisztián ezzel a harmadik olyan magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.
A Leonard-üstökös 70 ezer éve nem volt olyan közel Földhöz, mint tavaly decemberben. Majzik Lionel egy namíbiai robottávcső segítségével megörökítette. A páratlan eredményt a Facebookon tette közzé.
A vitorlaformájú árnyékoló a hőségtől és a fénytől védi az óriási teleszkóp érzékeny műszereit.
Négyszázötven éve, 1571. december 27-én született a Württemberg melletti Weil-der-Stadtban Johannes Kepler német csillagász, matematikus, a bolygómozgás törvényeinek megalkotója.
A tudósok számára továbbra is rejtély, hogyan keletkeznek a csillag nélküli kóbor bolygók, egy új felfedezés azonban közelebb viheti őket a megoldáshoz.
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította az űrkutatást a kilencvenes években, most a NASA ugyanerre készül a hamarosan induló James Webb űrteleszkóppal is. Tudományos szenzációk sorát várják a csillagászok.
Az elmélet egy ideje megszületett rá, de ausztrál kutatóknak most sikerült is megerősíteni, miért látható zöldes fény az üstökösök körül.
Ismét elhalasztották a valaha tervezett legnagyobb teljesítményű űrteleszkóp, a James Webb felbocsátását, ezúttal a francia guyanai Kourouban uralkodó időjárási körülmények miatt, ahonnan az Ariane-5 rakéta fedélzetén kellett volna indulnia.
Az NGC 1755 jelű csillagcsoport igazán különleges, amit most a NASA és az ESA is megpróbál bemutatni a Hubble által készített felvételen.
Aligha a múltbanézés lenne az első, ami a legújabb, hipermodern űrtávcsőről bárkinek eszébe jutna, pedig valójában erről is szó van. A James Webb űrteleszkóp (JWST) minden eddiginél távolabbra fog látni, ami azt is jelenti, hogy minden eddiginél régebbi dolgokat fognak megismerni a tudósok.
Nem talált megfelelő szintű könyvet a csillagászati szakköréhez, ezért írt egyet Fejes Zsolt, aki ismeretterjesztőként szívesen beszél bárhol és bárkinek az égboltról – még akár nappal is. Tanácsot ad távcsővásárlás előtt álló kezdő csillagászoknak, mesél arról, hogyan viszonyul egymáshoz az amatőr és az akadémiai csillagászat és elmondja, miért nincs szerencsés csillagzat alatt a kárpát-medencei asztrofotózás.
Az eddigi legrészletesebb és legélesebb kép készült a Sagittarius A* nevű fekete lyuk körüli régióról. A kutatók eközben felfedeztek egy eddig ismeretlen csillagot a Tejútrendszer központjában és a csillag pályájának elemzése révén a fekete lyuk tömegére vonatkozó eddigi legnagyobb pontosságú méréseket végezték el.
A Mars Valles Marineris nevű kanyonrendszerében tetemes mennyiségű víz rejtőzik a kutatók szerint. A felfedezést óriási mérföldkőnek nevezik a szakértők.
Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora szerint a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére „bizonyosságként kell tekinteni”.
Hatalmas kettős csillagrendszer körül keringő szuper-Jupiterre bukkantak. A valaha felfedezett egyik legnagyobb planéta óriási távolságban kering a két csillag körül, amelyeknek együttes tömege akár a Nap tízszerese is lehet.