Folyékony víz lehet a Naprendszer „Halálcsillagán”
A szakemberek szerint bár a Mimas nevű hold felszínét 22-32 kilométer vastag jég borítja, alatta folyékony víz lehet.
A szakemberek szerint bár a Mimas nevű hold felszínét 22-32 kilométer vastag jég borítja, alatta folyékony víz lehet.
Az 1994 PC1 jelű kisbolygó kedden este járt bolygónk közelében, de veszélyt egyáltalán nem jelentett. Az égi látogatót magyar megfigyelők is várták.
Az 1994 PC1 egy Apollo-típusú kisbolygó, mely kedd éjjel járt földközelben. Háromszor akkora, mint a New York-i Empire State Building.
A kutatóknak sikerült egy olyan modellt felállítaniuk, amely egyszerre ad magyarázatot a jeges körülményekre és a folyékony víz jelenlétére a Marson.
A Hubble űrteleszkóp a Kos csillagkép egyik galaxisára fókuszált, a begyűjtött adatokból pedig egy igen lenyűgöző látvány állt össze.
A Sydney-i Egyetem kutatói még 2020 végén találtak egy furcsa rádiójelet, aminek forrását a számítógép sem tudta beazonosítani.
A csillagászok a mostanin kívül csupán egy esetben bukkantak olyan holdra, ami egy Naprendszeren kívüli bolygó körül kering.
Magyar kutatók is kivették a részüket abból a felfedezésből, amit a Z Canis Majoris nevű kettős csillag közelében figyeltek meg.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.
A Földtől mintegy 120 millió fényévre, a Napnál tízszer nehezebb csillag haláltusáját sikerült megfigyelniük a tudósoknak.
Sárneczky Krisztián ezzel a harmadik olyan magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.
A Leonard-üstökös 70 ezer éve nem volt olyan közel Földhöz, mint tavaly decemberben. Majzik Lionel egy namíbiai robottávcső segítségével megörökítette. A páratlan eredményt a Facebookon tette közzé.
A vitorlaformájú árnyékoló a hőségtől és a fénytől védi az óriási teleszkóp érzékeny műszereit.
Négyszázötven éve, 1571. december 27-én született a Württemberg melletti Weil-der-Stadtban Johannes Kepler német csillagász, matematikus, a bolygómozgás törvényeinek megalkotója.
A tudósok számára továbbra is rejtély, hogyan keletkeznek a csillag nélküli kóbor bolygók, egy új felfedezés azonban közelebb viheti őket a megoldáshoz.
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította az űrkutatást a kilencvenes években, most a NASA ugyanerre készül a hamarosan induló James Webb űrteleszkóppal is. Tudományos szenzációk sorát várják a csillagászok.
Az elmélet egy ideje megszületett rá, de ausztrál kutatóknak most sikerült is megerősíteni, miért látható zöldes fény az üstökösök körül.
Ismét elhalasztották a valaha tervezett legnagyobb teljesítményű űrteleszkóp, a James Webb felbocsátását, ezúttal a francia guyanai Kourouban uralkodó időjárási körülmények miatt, ahonnan az Ariane-5 rakéta fedélzetén kellett volna indulnia.
Az NGC 1755 jelű csillagcsoport igazán különleges, amit most a NASA és az ESA is megpróbál bemutatni a Hubble által készített felvételen.