Nincs az a dollár, amit ne vennének meg az oroszok

Szerda reggelre valamelyest erősödött az orosz fizetőeszköz, a rubel dollárral és euróval szembeni árfolyama. A dollárral szembeni, kedden látott mélypontról (napon belül 19 százalékot bukott a rubel, ilyenre 16 éve nem volt példa), a 80-as szintről a 72-es tartományba ugrott a deviza, majd később már a 62-es szintig is erősödött a fizetőeszköz arra a hírre, hogy a pénzügyminisztérium devizaalapú tartalékot kezdhet eladni. Később kiderült, hogy ez nem hatalmas jegybanki intervenciós sorozatot jelenthet, hanem mindössze egy 7 milliárd dolláros tartalékot. Ezek után a rubel újra gyengülni kezdett, délelőtt 11 körül a 70-es szintet kezdte tesztelgetni.

AFP / Vasily Maximov

Orosz devizakereskedők ugyanakkor arról számolnak be, hogy az emberek bármennyi dollárt elvisznek, ami a pénzváltóknál van. Azt ugyanakkor nem lehet megbecsülni egyelőre, hogy mennyire üti meg az elszálló árfolyam az orosz embereket, mivel az 1998-as pénzügyi válság után sokan már dollárban, vagy más fizetőeszközben (nem rubelben) tartották megtakarításaikat, illetve az utóbbi hónapokban már átváltották rubeljüket más fizetőeszközre.

Az viszont biztos, hogy az árak megindultak felfelé (a hatásokról keddi cikkünkben bővebben írtunk), különösen az élelmiszereknél jelentős a drágulás – év eleje óta 20 százalék körüli –, de más területeken is látható emelés (okostelefonok, autók például). Az Apple pedig egyelőre le is állította online eladásait a rubel nagy fluktuációja miatt. Több nagy nyugati kiskereskedelmi cég emellett átszabja stratégiáját: az orosz gazdaság lanyhuló teljesítménye, a zsugorodó fogyasztás miatt kisebb egységeket nyitnak (vagy oda költöznek a nagyobbak helyett).

A Bloomberg a Richter Gedeon magyar gyógyszergyártó közleményét is idézi, mely szerint a rubel zuhanása érinteni fogja az eladásokat a negyedik negyedévben, és ez egy jelentős egyszeri pénzügyi veszteséget eredményez majd akkor, amikor a cég idén újraértékeli a rubelben lévő tartozásának értékét.