A demenciát felismerni képes, mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek brit kutatók. A minél előbbi diagnózis jelentős mértékben javítja a betegek kilátásait.
A Google szerint még nincs kész, de már így is igen hatékonynak tűnik az a szoftver, amit az emlőrák pontosabb diagnosztizálására fejlesztettek ki a DeepMind szakemberei.
A hatás független attól, előtte mennyit sportoltak.
A mobilos játékokkal nemcsak „kockulni” lehet, hanem alkalmasak az agy pillanatnyi állapotának felmérésére is. Ezt egy angol mérnökökből és orvosokból álló kutatócsapat jelentette be a Londonban rendezett UbiComp nemzetközi komputertechnológiai konferencián.
Mi a különbség, ha azt mondom a gyerekemnek, hogy „nyughatatlan vagy”, vagy ha egy szakértői bizottság azt írja róla a szakvéleményében, hogy „hiperaktív”? Számos pró és kontra érv sorakoztatható fel a gyerekkorban adható diagnózisokhoz, címkékhez kötődően. Egy biztos: önmagukban semmit sem jelentenek.
Az orvosoknál jóval pontosabban szúrja ki a Google új algoritmusa, ha áttétképző mellrák szövetmintáját látja. A rendszer ugyanakkor az orvossal együtt lehet a leghatékonyabb.
Kína egyik legnagyobb technológiai vállalata, a Tencent és a londoni Medopad rendszere egy kamera képét nézve az eddiginél tízszer gyorsabban képes diagnózist felállítani egy parkinsonos betegről.
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, csupán diagnosztikus tévedésről van szó.
Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, 100-ból 96 esetben pontosan diagnosztizál.
Hónapok telnek el a diagnózisig, majd újabbak a kezelés megkezdéséig. Az országban 30 kórházban van onkológiai ellátás, de kevesebb mint a felében tudnak nyújtani komplex kezelést. Bár Magyarországon is megjelentek a sebészeten, kemo- és sugárterápián kívüli célzott terápiák, de ehhez ismerni kellene a tumor genetikai eltéréseit, és hogy miképp lehet hozzáférni a kezeléshez. És ez nemcsak pénzkérdés: még az is zsákutcában érzi magát, aki többszázezer forintot kifizet a semmire, az ún. „csodaszerekre”. Nagyvizit 6. rész.
Hónapokat késhet a kezelés megkezdése a diagnosztikai vizsgálatok (CT, MR, MRI) elhúzódása miatt. A várakozás idején gyakorlatilag megáll az élet: a helyzet nemcsak idegőrlő, de még az állapotban is komoly romlás állhat be. Mi történik, ha a beteg az államilag finanszírozott betegutat választja, és mi van akkor, ha ezeket megkerüli? Nagyvizit című sorozatunk ezt a témát boncolgatja. Az első részben bemutatjuk, mi van akkor, ha szeretnénk megtudni, mi bajunk van.
Évtizedek óta nem sikerült értékelhető eredményre jutni az egészségügyi ellátásban egyébként ugyancsak évtizedek óta jelen lévő – és logikusan meg sem kerülhető – magánfinanszírozás "rendszerbe állításával". Mostanra azonban egyértelmű lett, hogy a hivatalosan továbbra is egybiztosítós modellben a magánpénzek nélkülözhetetlenek, sőt belépésükkel meg lehetne fékezni a csúszópénzek jelenleg teljességgel ellenőrizhetetlen áramlását is, amivel ugyancsak évtizedek óta nem tud mit kezdeni az állami ellátási rendszer.
Az okostelefonokon elérhető diagnosztikai eszközök egy új, modernebb változata lehet a Binah.ai fejlesztése. A segítségével szinte pillanatok alatt ellenőrizhető a felhasználó egészségügyi állapota.
A következő hetekben tömegesen kerülhetnek a rendszerbe az ellátásra szorulók.
A Microsoft és az SRL Diagnostics közösen készített egy olyan algoritmust, ami segít felismerni a méhnyakrákot.
Kínai kutatók kifejlesztettek egy rendszert, mely mesterséges intelligencia (MI) segítségével megbízhatóan diagnosztizálja a gyerekeknél és fiataloknál fellépő betegségeket. Az elektronikus egészségügyi adatokkal végzett összehasonlító vizsgálatok során az MI jobb eredménnyel végzett, mint a fiatalabb orvosok.
Boldog tudatlanság: ismerjük.
Akik a gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri betegségben szenvednek, azoknak a vérében jelentősen alacsonyabb a koffein koncentrációja, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a kór. Ez akkor is így van, ha a betegek ugyanannyi koffeint fogyasztanak – állapították meg a Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
A színművészt mellkasi problémával műtötték, az operáció közben derült ki, hogy a baj nem közönséges.
Az esetek több mint háromnegyedében sikeresen diagnosztizálta a páciensek leheletéből a bélrákot egy új típusú szűrőteszt.
