Az amerikai elnökválasztás eseményei nem csupán társadalompolitikai, de ezzel szoros összefüggésben gazdasági értelemben is felfordulást okoztak a világ nagy részén. Halas Zoltánt és Kovács-Kvotidián Mátét, az OTP USA Részvény Alap és az OTP CETOP ETF portfolió menedzsereit kérdeztük a várható tőkepiaci mozgásokról.
A megválasztott amerikai elnök is óvatosabban fogalmaz egy ideje.
A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Pedig a magyar kormány nagyon sokat vár az új elnöktől.
Annak ellenére, hogy az elnök nagy kedvelője az üdítőnek, kapcsolata korántsem volt felhőtlen az elmúlt években a céggel.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az egykori first lady már Jimmy Carter temetésére sem kísérte el Barack Obamát.
Csapdába kerültek Orbánék Rogán Antal amerikai szankcionálása miatt, vagy ez újabb lehetőség a magyar miniszterelnöknek, hogy bizonyítsa jó viszonyát Donald Trumppal? Az biztos, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálásának jóval súlyosabb következménye is lehet, mint első látásra tűnt.
Trump korábban azt mondta, visszavonná a tiszta energia támogatását.
A diszkócsapat tisztában van vele, hogy nem mindenki örül a szerepvállalásuknak.
A megválasztott elnököt a 2020-as választás eredményének megváltoztatására tett törvénytelen kísérlet miatt vádolták volna meg, de elnökként nem állítható bíróság elé.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Donald Trump elnöksége képlékennyé teszi a milliárdosok elveit.
A legújabb rakétateszt a japán külügyminiszter dél-koreai látogatását előzte meg, de valójában Donald Trumpnak szólhat a kommunista diktatúra durrogtatása.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint azonban veszélyes időket élünk, ezért többet kell beruházni a védelembe.
Donald Trump felesége azt is megosztotta: nem mindenben értenek egyet, de ez így van rendben.
Miközben Los Angeles egyre nagyobb részét pusztítja el a futótűz, Donald Trump megválasztott elnök olyan okokat vélt felfedezni a katasztrófa mögött, ami a demokraták számára lehetne kínos: egy már szinte kihalt hal és egy nem létező vízhelyreállítási nyilatkozat.
Grönland olvadó jégtakarója nemcsak a klímát, hanem a világpolitikát is átformálja. A szituáció olyan, mintha új földrészt fedeztek volna fel. Bemutatjuk a jeges sziget ismeretlen oldalát, amiből kiderül, miben hasonlít Ózd és Grönland, és miért akarja akár fegyverrel is megszerezni a szigetet Donald Trump.
Egyelőre nem világos, hogy Bryan E. Leib meg fogja-e kapni a posztot.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
